A megújuló energia jövőjének feltárása: Az EIC Pathfinder kihívás a „Solar-to-X Devices”-ben

Egy olyan korszakban, amikor az éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent a globális ökoszisztémákra és gazdaságokra, az European Innovation Council (EIC) proaktív álláspontot képvisel a „Solar-to-X Devices” nevű Pathfinder Challenge-vel. Ez a kezdeményezés a 2024-es EIC munkaprogram keretében olyan úttörő technológiák kifejlesztését kívánja katalizálni, amelyek a napenergiát különféle hasznos formákká, például megújuló üzemanyagokká, vegyi anyagokká és anyagokká alakítják át. Ennek a kihívásnak a megoldásával az EIC célja az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható ipari folyamatok előmozdítása, ezáltal hozzájárulva az Európai Unió zöld átállási céljaihoz.

A jövőkép és a célok

A „Solar-to-X Devices” kihívást a napenergia villamosenergia-termelésen túli hasznosításának víziós megközelítése vezérli. A napenergia sokoldalú és tárolható energiaformákká és anyagokká történő átalakítását képzeli el, amelyek sokrétű alkalmazásban felhasználhatók. A kihívás elsődleges céljai a következők:

1. Decentralizált megújuló termelés: Olyan technológiák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a megújuló üzemanyagok, vegyszerek és anyagok helyi és decentralizált előállítását.
2. Klímaváltozás mérséklése: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a fosszilis alapú folyamatok fenntartható napenergiával hajtott alternatívákkal való helyettesítésével.
3. Technológiai innováció: A jelenlegi napelemes technológiák határainak feszegetése a nagyobb hatékonyság, költséghatékonyság és skálázhatóság elérése érdekében.

A Kihívás hatálya

A „Solar-to-X Devices” kihívás olyan innovatív technológiákra összpontosít, amelyek a napenergiát különféle termékekké alakíthatják. Ez magában foglalja, de nem kizárólagosan:

• Napelemes tüzelőanyagok: A napenergia átalakítása tüzelőanyagokká, például hidrogénné, metánná vagy folyékony szénhidrogénekké olyan folyamatok révén, mint a mesterséges fotoszintézis vagy a napenergia termokémiai ciklusai.
• Napelemes vegyszerek: Napenergia felhasználásával vegyi anyagok előállítása, amelyek a vegyipar alapanyagául szolgálhatnak.
• Napelemes anyagok: Olyan anyagok készítése, amelyek képesek rögzíteni és tárolni a napenergiát későbbi felhasználásra, vagy amelyek a napenergiát hasznosítják gyártási folyamatukban.

Várható eredmények

Az e kihívás keretében finanszírozott projektek várhatóan számos kulcsfontosságú eredményt fognak hozni:

1. Proof of Concept: Mutassa be a napenergia kívánt termékekké történő átalakításának megvalósíthatóságát laboratóriumi méretekben.
2. Megnövelt Hatékonyság: Jelentős javulást ér el a szolár-X átalakítási folyamatok hatékonyságában.
3. Skálázhatóság: Skálázható megoldások fejlesztése, amelyek adaptálhatók ipari méretű alkalmazásokhoz.
4. Fenntarthatóság: Biztosítani kell, hogy a kifejlesztett technológiák környezeti szempontból fenntarthatóak, gazdaságilag életképesek és társadalmilag elfogadhatóak legyenek.

Pályázati folyamat

Jogosultság

A kihívás a pályázók széles köre előtt áll, beleértve az egyetemeket, kutatószervezeteket, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), startupokat és más, innovatív kutatásra és fejlesztésre képes entitásokat. A konkrét alkalmassági feltételek a következők:

• Konzorciumi követelmények: Az ajánlatokat egy konzorciumnak kell benyújtania, amely legalább három független jogi személyből áll, különböző tagállamokból vagy társult országokból.
• Egyéni pályázók: Egyedülálló jogalanyok, például csúcstechnológiás kkv-k és startupok is jelentkezhetnek, feltéve, hogy megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.

Javaslat benyújtása

A pályázóknak az EU Támogatási és Pályázati Lehetőségek Portálon keresztül kell benyújtaniuk javaslataikat a megadott határidőig, amely a 2024-es felhívás esetében 2024. október 16. A pályázatok legyenek részletesek, felvázolják a jövőképet, a módszertant, a várható hatást és egy átfogó munkatervet.

Értékelési szempontok

A pályázatokat három fő szempont alapján értékelik:

1. Kiválóság: A javasolt technológia újszerűsége és ambíciója, a megközelítés megalapozottsága és a kutatás interdiszciplináris jellege.
2. Hatás: A lehetséges átalakító hatások, az innovációs potenciál, valamint az eredmények terjesztésére és hasznosítására vonatkozó intézkedések.
3. Végrehajtás: A munkaterv minősége és hatékonysága, az erőforrások elosztása, a konzorcium alkalmassága.

Finanszírozás és támogatás

A „Solar-to-X Devices” EIC Pathfinder kihívás jelentős pénzügyi támogatást kínál a sikeres projektekhez. A legfontosabb részletek a következők:

• Teljes költségvetés: 120 millió eurót különítettek el különféle kihívásokra, beleértve a „Solar-to-X Devices”-t is.
• Támogatás összege: Projektenként legfeljebb 4 millió euró, bár indokolt esetben nagyobb összeg is igényelhető.
• Finanszírozási arány: 100% elszámolható költség, egyösszegben biztosítva.

Az anyagi támogatáson túl a sikeres pályázók személyre szabott hozzáférést kapnak a Business Acceleration Services széles skálájához, beleértve a coachingot, a mentorálást és az iparági vezetőkkel, befektetőkkel és ökoszisztéma-partnerekkel való kapcsolatépítési lehetőségeket.

Stratégiai fontosság

A „Solar-to-X Devices” kihívás összhangban van az Európai Unió több stratégiai céljával, különösen a zöld átmenet megvalósítása és az energiabiztonság fokozása terén. A megújuló energiahordozók és anyagok decentralizált előállításának előmozdításával ez a kihívás hozzájárul:

1. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése: Alternatív energiaforrások fejlesztésével Európa csökkentheti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és fokozhatja az energiabiztonságot.
2. Fenntartható ipari folyamatok előmozdítása: A kihívás támogatja a fenntartható ipari folyamatok felé való elmozdulást, csökkentve a kulcsfontosságú iparágak szénlábnyomát.
3. A gazdasági növekedés ösztönzése: A napenergiából az X-be kapcsoló technológiákkal kapcsolatos innovációk új piaci lehetőségeket teremthetnek, ösztönözhetik a gazdasági növekedést, és csúcstechnológiás munkahelyeket teremthetnek.

Esettanulmányok és sikertörténetek

Míg a „Solar-to-X Devices” Challenge egy új kezdeményezés, a korábbi EIC Pathfinder projektek sikerére épít. Figyelemre méltó példák a következők:

1. Mesterséges fotoszintézis: Természetes fotoszintézist utánzó projektek hidrogén és egyéb tüzelőanyagok előállítására napfény, víz és szén-dioxid felhasználásával.
2. A napenergia hőkémiai folyamatai: Napelemes reaktorok innovációi, amelyek a napenergiát a vegyipar számára üzemanyagokban vagy alapanyagokban tárolt kémiai energiává alakítják.

Ezek a projektek bebizonyították a napenergiáról az X-re való technológiában rejlő megvalósíthatóságot és potenciált, és megnyitják az utat a fejlettebb és skálázhatóbb megoldások előtt a 2024-es kihívás során.

Következtetés

A „Solar-to-X Devices” EIC Pathfinder kihívás merész lépést jelent a fenntartható és rugalmas jövő felé. A magas kockázatú, nagy haszonnal járó kutatás előmozdításával és a transzformatív technológiák fejlesztésének támogatásával az EIC célja, hogy új utakat tárjon fel a megújuló energia- és anyagtermelésben. A kutatókat, innovátorokat és vállalkozókat arra ösztönzik, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget, hogy hozzájáruljanak a zöld átmenethez, és tartós hatást gyakoroljanak a társadalomra és a környezetre.

Forradalmasító építkezés: Az EIC Pathfinder kihívás a „Cement és beton mint szénelnyelő” témakörben

Bevezetés

Az építőipar jelentős mértékben hozzájárul a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz, a cementgyártás önmagában a világ CO2-kibocsátásának körülbelül 81TP18 tonnáját adja. Ennek a kritikus kérdésnek a megoldására az European Innovation Council (EIC) elindította a Pathfinder Challenge-t a „Cement és beton mint szénelnyelők” 2024-es munkaprogramja keretében. Ennek a kihívásnak az a célja, hogy a cementet és a betont szén-intenzív anyagokból hatékony szén-elnyelőkké alakítsák át, és ezáltal döntő szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében.

A jövőkép és a célok

A „Cement és beton mint szénelnyelő” kihívást az a vízió vezérli, hogy forradalmasítsák az építőipart azáltal, hogy innovatív anyagokat és eljárásokat fejlesztenek ki és alkalmaznak, amelyek képesek a szén-dioxid megkötésére és tárolására. A kihívás elsődleges céljai a következők:

1. Szén-semlegesség: Olyan cement- és betonanyagok fejlesztése, amelyek életciklusuk során több CO2-t képesek elnyelni, mint amennyit kibocsátanak.
2. Fenntartható építés: Fenntartható gyakorlatok előmozdítása az építőiparban szén-dioxid-tároló anyagok felhasználásával.
3. Innováció az anyagtudományban: Az anyagtudomány határainak feszegetése nagy teljesítményű, szén-negatív építőanyagok létrehozása érdekében.

A Kihívás hatálya

Ez a kihívás azokra az úttörő technológiákra és eljárásokra összpontosít, amelyek lehetővé teszik a cement és a beton szén-elnyelőként való működését. Ebbe beletartozik:

• Szénleválasztás és -tárolás (CCS): Módszerek kidolgozása a CCS közvetlen beépítésére a cement és beton gyártási és kikeményedési folyamataiba.
• Szénsavasodás: A természetes karbonátosodási folyamat fokozása, ahol a CO2 reakcióba lép a cementben lévő kalciumvegyületekkel, stabil kalcium-karbonátokat képezve.
• Újszerű anyagok: Új típusú cementkötésű anyagok létrehozása, amelyeknek eredendően CO2-elnyelő képességük van.

Várható eredmények

Az e kihívás keretében finanszírozott projektek várhatóan számos kulcsfontosságú eredményt fognak hozni:

1. Proof of Concept: Új anyagok vagy eljárások megvalósíthatóságának bemutatása laboratóriumi méretekben.
2. Fokozott szén-dioxid-felvétel: Jelentős fejlesztések elérése a cement és a beton szén-dioxid-felvevő képességében.
3. Skálázhatóság: Skálázható megoldások fejlesztése, amelyek integrálhatók a meglévő ipari folyamatokba.
4. Fenntarthatóság: Biztosítani kell, hogy az új anyagok és eljárások gazdaságilag életképesek és környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek.

Pályázati folyamat

Jogosultság

A kihívás a pályázók széles köre előtt áll nyitva, beleértve az egyetemeket, kutatószervezeteket, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), startupokat és más, innovatív kutatással és fejlesztéssel foglalkozó entitásokat. A konkrét alkalmassági feltételek a következők:

• Konzorciumi követelmények: Az ajánlatokat egy konzorciumnak kell benyújtania, amely legalább három független jogi személyből áll, különböző tagállamokból vagy társult országokból.
• Egyéni pályázók: Egyedülálló jogalanyok, például csúcstechnológiás kkv-k és startupok is jelentkezhetnek, feltéve, hogy megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.

Javaslat benyújtása

A pályázóknak ajánlataikat az EU Támogatási és Pályázati Lehetőségek Portálon keresztül kell benyújtaniuk a megadott határidőig, amely a 2024-es felhívás esetében 2024. október 16. A pályázatoknak átfogónak kell lenniük, részletezniük kell az elképzelést, a módszertant, a várható hatást és egy robusztus munkatervet.

Értékelési szempontok

A pályázatokat három fő szempont alapján értékelik:

1. Kiválóság: A javasolt technológia újszerűsége és ambíciója, a megközelítés megalapozottsága és a kutatás interdiszciplináris jellege.
2. Hatás: A lehetséges átalakító hatások, az innovációs potenciál, valamint az eredmények terjesztésére és hasznosítására vonatkozó intézkedések.
3. Végrehajtás: A munkaterv minősége és hatékonysága, az erőforrások elosztása, a konzorcium alkalmassága.

Finanszírozás és támogatás

A „Cement és beton mint szénelnyelő” című EIC Pathfinder kihívás jelentős pénzügyi támogatást nyújt a sikeres projektekhez. A legfontosabb részletek a következők:

• Teljes költségvetés: 120 millió EUR-t különítettek el különféle kihívásokra, köztük a „Cement és beton mint szénelnyelők” megoldására.
• Támogatás összege: Projektenként legfeljebb 4 millió euró, bár indokolt esetben nagyobb összeg is igényelhető.
• Finanszírozási arány: 100% elszámolható költség, egyösszegben biztosítva.

Az anyagi támogatáson túl a sikeres pályázók személyre szabott hozzáférést kapnak az üzletgyorsítási szolgáltatások széles skálájához, beleértve a coachingot, a mentorálást és az iparági vezetőkkel, befektetőkkel és ökoszisztéma-partnerekkel való kapcsolatépítési lehetőségeket.

Stratégiai fontosság

A „Cement és beton mint szénelnyelő” kihívás összhangban van az Európai Unió több stratégiai céljával, különös tekintettel a klímasemlegesség elérésére és a fenntarthatóság fokozására az építőiparban. A szén-dioxid-tároló építőanyagok fejlesztésének előmozdításával ez a kihívás hozzájárul:

1. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése: A cement és a beton szén-elnyelővé alakításával a kihívás célja az építőipar szénlábnyomának jelentős csökkentése.
2. Fenntartható építési gyakorlatok népszerűsítése: A fenntartható anyagok használatának ösztönzése az építési projektekben Európa-szerte.
3. Az építőanyagok innovációjának előmozdítása: Olyan új anyagok kutatásának és fejlesztésének ösztönzése, amelyek képesek kezelni a környezeti kihívásokat az építési igények kielégítése mellett.

Lehetséges hatások és előnyök

A „Cement és beton mint szénelnyelő” kihívás sikeres végrehajtásának messzemenő hatásai lehetnek, többek között:

1. Környezeti előnyök: Az építőipar CO2-kibocsátásának jelentős csökkentése, hozzájárulva a globális éghajlati célok eléréséhez.
2. Gazdasági előnyök: Új iparágak és piacok fejlesztése a szén-negatív építőanyagok számára, munkahelyteremtés és gazdasági növekedés.
3. Szociális hatás: Egészségesebb lakókörnyezet előmozdítása az épületek és az infrastruktúra szénlábnyomának csökkentésével.

Esettanulmányok és sikertörténetek

Míg a „Cement és beton mint szénelnyelő” kihívás a közelmúltban jött létre, a korábbi projektek és kutatások sikerére épít a területen. Figyelemre méltó példák a következők:

1. CarbonCure Technologies: Olyan cég, amely a bekeverés során befecskendezi a befogott CO2-t a betonba, ahol az tartósan beágyazódik, javítva az anyag szilárdságát és csökkentve annak szénlábnyomát.
2. Solidia Technologies: Innovatív megközelítés, amely eltérő kémiai összetételt használ cement előállítására, amely a kötési folyamat során CO2-t képes elnyelni, jelentős szén-dioxid-megtakarítást érve el.

Ezek a projektek demonstrálják az innovatív anyagokban és eljárásokban rejlő potenciált az építőipar átalakítására, erős alapot biztosítva a 2024-es kihívással kapcsolatos jövőbeli előrelépésekhez.

Következtetés

A „Cement és beton mint szénelnyelők” című EIC Pathfinder kihívás egy úttörő kezdeményezés, amelynek célja, hogy az egyik leginkább szén-dioxid-kibocsátású iparágat az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsszereplőjévé alakítsa. A magas kockázatú, nagy haszonnal járó kutatás előmozdításával és az innovatív, fenntartható építőanyagok fejlesztésének támogatásával az EIC jelentős környezeti, gazdasági és társadalmi előnyöket kíván elérni. A kutatókat, innovátorokat és vállalkozókat arra biztatjuk, hogy használják ki ezt a lehetőséget, hogy hozzájáruljanak a fenntartható jövőhöz, és tartós hatást gyakoroljanak az építőiparra és azon túl.

A fenntarthatóság felkarolása: Az EIC Pathfinder kihívás a „Természet által ihletett alternatívák az élelmiszer-csomagoláshoz”

Bevezetés

A műanyaghulladék növekvő környezeti hatása kritikus globális problémává vált. Erre válaszul az European Innovation Council (EIC) 2024-es munkaprogramja keretében bevezette a Pathfinder Challenge-t a „Természet által inspirált alternatívák az élelmiszer-csomagoláshoz”. Ennek a kihívásnak az a célja, hogy forradalmasítsa az élelmiszer-csomagolóipart a fenntartható, biológiailag lebomló és a természet által inspirált alternatívák kifejlesztésével a hagyományos műanyag csomagolások helyett. Ennek a kihívásnak a megoldásával az EIC a műanyagszennyezés csökkentésére, a környezeti fenntarthatóság fokozására és a körforgásos gazdaság előmozdítására törekszik.

A jövőkép és a célok

A „Természet által ihletett alternatívák az élelmiszer-csomagoláshoz” kihívást az a vízió vezérli, hogy a hagyományos műanyag csomagolásokat környezetbarát, természetes anyagokból származó alternatívákkal cseréljék le. A kihívás elsődleges céljai a következők:

1. A műanyaghulladék csökkentése: Biológiailag lebomló és komposztálható csomagolóanyagok fejlesztése, ezzel csökkentve a műanyaghulladék környezetterhelését.
2. Fenntarthatóság: A megújuló és fenntartható erőforrások felhasználásának elősegítése az élelmiszer-csomagolások gyártása során.
3. Innováció az anyagtudományban: Természetes anyagok és eljárások ihlette nagy teljesítményű csomagolási megoldások létrehozása.

A Kihívás hatálya

Ez a kihívás a fenntartható élelmiszer-csomagolási alternatívák létrehozásának innovatív megközelítéseire összpontosít. A legfontosabb érdeklődési területek a következők:

• Biológiailag lebomló anyagok: Olyan anyagok kifejlesztése, amelyek természetes úton bomlanak le anélkül, hogy károsítanák a környezetet, mint például a növényi eredetű bioműanyagok.
• Komposztálható csomagolás: Komposztálási körülmények között lebomló csomagolóanyagok készítése, hozzájárulva a talaj egészségéhez és csökkentve a hulladéklerakókba kerülő hulladékot.
• Ehető csomagolás: Az élelmiszerekkel együtt biztonságosan fogyasztható anyagok feltárása, ezáltal a hulladék teljes kiküszöbölése.
• Természet ihlette formatervezés: A biomimikri felhasználása olyan csomagolási megoldások kifejlesztéséhez, amelyek megismétlik a természetes folyamatok és anyagok hatékonyságát és fenntarthatóságát.

Várható eredmények

Az e kihívás keretében finanszírozott projektek várhatóan számos kulcsfontosságú eredményt fognak hozni:

1. Proof of Concept: Új anyagok vagy eljárások megvalósíthatóságának bemutatása laboratóriumi méretekben.
2. Megnövelt teljesítmény: Jelentős fejlesztések elérése a biológiailag lebomló és komposztálható csomagolóanyagok funkcionalitását és teljesítményét illetően.
3. Skálázhatóság: Skálázható megoldások kidolgozása, amelyeket az élelmiszer-csomagolóipar is átvehet.
4. Fenntarthatóság: Biztosítani kell, hogy az új anyagok és eljárások gazdaságilag életképesek és környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek.

Pályázati folyamat

Jogosultság

A kihívás a pályázók széles köre előtt áll nyitva, beleértve az egyetemeket, kutatószervezeteket, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), startupokat és más, innovatív kutatással és fejlesztéssel foglalkozó entitásokat. A konkrét alkalmassági feltételek a következők:

• Konzorciumi követelmények: Az ajánlatokat egy konzorciumnak kell benyújtania, amely legalább három független jogi személyből áll, különböző tagállamokból vagy társult országokból.
• Egyéni pályázók: Egyedülálló jogalanyok, például csúcstechnológiás kkv-k és startupok is jelentkezhetnek, feltéve, hogy megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.

Javaslat benyújtása

A pályázóknak ajánlataikat az EU Támogatási és Pályázati Lehetőségek Portálon keresztül kell benyújtaniuk a megadott határidőig, amely a 2024-es felhívás esetében 2024. október 16. A pályázatoknak átfogónak kell lenniük, részletezniük kell az elképzelést, a módszertant, a várható hatást és egy robusztus munkatervet.

Értékelési szempontok

A pályázatokat három fő szempont alapján értékelik:

1. Kiválóság: A javasolt technológia újszerűsége és ambíciója, a megközelítés megalapozottsága és a kutatás interdiszciplináris jellege.
2. Hatás: A lehetséges átalakító hatások, az innovációs potenciál, valamint az eredmények terjesztésére és hasznosítására vonatkozó intézkedések.
3. Végrehajtás: A munkaterv minősége és hatékonysága, az erőforrások elosztása, a konzorcium alkalmassága.

Finanszírozás és támogatás

A „Természet által inspirált alternatívák az élelmiszer-csomagoláshoz” című EIC Pathfinder kihívás jelentős pénzügyi támogatást nyújt a sikeres projektekhez. A legfontosabb részletek a következők:

• Teljes költségvetés: 120 millió eurót különítettek el különféle kihívásokra, köztük a „Természet által ihletett alternatívák az élelmiszer-csomagolásra” címmel.
• Támogatás összege: Projektenként legfeljebb 4 millió euró, bár indokolt esetben nagyobb összeg is igényelhető.
• Finanszírozási arány: 100% elszámolható költség, egyösszegben biztosítva.

Az anyagi támogatáson túl a sikeres pályázók személyre szabott hozzáférést kapnak az üzletgyorsítási szolgáltatások széles skálájához, beleértve a coachingot, a mentorálást és az iparági vezetőkkel, befektetőkkel és ökoszisztéma-partnerekkel való kapcsolatépítési lehetőségeket.

Stratégiai fontosság

A „Természet által ihletett élelmiszercsomagolási alternatívák” kihívás az Európai Unió több stratégiai céljához igazodik, különösen a fenntarthatóság előmozdítása és a környezetszennyezés csökkentése terén. A környezetbarát csomagolóanyagok fejlesztésének előmozdításával ez a kihívás hozzájárul:

1. A műanyagszennyezés csökkentése: A hagyományos műanyag csomagolások biológiailag lebomló alternatívákkal való helyettesítésével a kihívás célja a műanyag hulladék és annak környezeti hatásának jelentős csökkentése.
2. A körforgásos gazdaság előmozdítása: A megújuló erőforrások használatának és a komposztálható anyagok létrehozásának ösztönzése támogatja a körforgásos gazdaságra való átállást.
3. Innováció a csomagolásban: Olyan új csomagolóanyagok kutatásának és fejlesztésének ösztönzése, amelyek képesek kezelni a környezeti kihívásokat, miközben megfelelnek az ipar igényeinek.

Lehetséges hatások és előnyök

A „Természet által ihletett alternatívák az élelmiszer-csomagoláshoz” kihívás sikeres végrehajtásának messzemenő hatásai lehetnek, többek között:

1. Környezeti előnyök: A műanyagszennyezés jelentős csökkenése és az ökoszisztémákra és az emberi egészségre gyakorolt kapcsolódó hatások.
2. Gazdasági előnyök: Új iparágak és piacok fejlesztése a fenntartható csomagolóanyagok számára, munkahelyteremtés és gazdasági növekedés.
3. Szociális hatás: A környezettudatos fogyasztói magatartás elősegítése és az élelmiszer-csomagolás környezeti lábnyomának csökkentése.

Esettanulmányok és sikertörténetek

Bár a „Természet által ihletett alternatívák az élelmiszercsomagoláshoz” kihívás a közelmúltban jött létre, a korábbi projektek és kutatások sikerére épít a területen. Figyelemre méltó példák a következők:

1. Biológiailag lebomló filmek kitozánból: A kitozánnal, a kagylókban található kitinből származó természetes polimerrel kapcsolatos kutatások ígéretesnek bizonyultak, mint biológiailag lebomló fólia élelmiszerek csomagolására.
2. PLA alapú csomagolás: A politejsav (PLA) egy biológiailag lebomló műanyag, amely megújuló erőforrásokból, például kukoricakeményítőből származik, és amelyet komposztálható csomagolási megoldások létrehozására használtak.
3. Ehető csomagolási innovációk: Az olyan vállalatok, mint a Notpla, tengeri moszatból és növényekből készült ehető csomagolásokat fejlesztettek ki, amelyek hulladékmentes alternatívát kínálnak a műanyag helyett.

Ezek a projektek demonstrálják az innovatív anyagokban és eljárásokban rejlő potenciált az élelmiszer-csomagolóipar átalakítására, erős alapot biztosítva a 2024-es kihívással kapcsolatos jövőbeli előrelépésekhez.

Következtetés

Az EIC Pathfinder Challenge a „Természet által inspirált alternatívák az élelmiszer-csomagoláshoz” egy merész kezdeményezés, amely korunk egyik legsürgetőbb környezetvédelmi problémájának megoldására irányul. A magas kockázatú, nagy haszonnal járó kutatás előmozdításával és a fenntartható csomagolóanyagok fejlesztésének támogatásával az EIC jelentős környezeti, gazdasági és társadalmi előnyöket kíván elérni. A kutatókat, innovátorokat és vállalkozókat arra ösztönzik, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, hogy hozzájáruljanak a fenntartható jövőhöz, és tartós hatást gyakoroljanak az élelmiszer-csomagolóiparra és azon túl is.

Fejlődő technológia: Az EIC Pathfinder kihívás a „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” témakörben

Bevezetés

Ahogy az intelligens eszközök iránti kereslet folyamatosan nő, úgy nő az energiahatékony megoldások iránti igény is. A nanoelektronika, a rendkívül kisméretű elektronikai alkatrészek tanulmányozása és alkalmazása a kulcsa az energiahatékony okoseszközök következő generációjának létrehozásának. Ennek a technológiai fejlődésnek az élére áll az European Innovation Council (EIC) 2024-es munkaprogramja keretében elindította a Pathfinder Challenge-t a „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” címmel. Ennek a kihívásnak az a célja, hogy ösztönözze az úttörő kutatást és innovációt a nanoelektronikában, hogy olyan intelligens eszközöket fejlesszenek ki, amelyek nemcsak nagy teljesítményűek és hatékonyak, hanem környezeti szempontból is fenntarthatóak.

A jövőkép és a célok

A „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” kihívást az a vízió vezérli, hogy a nanoelektronikában rejlő lehetőségeket forradalmasítsa az intelligens eszközök technológiájában. A kihívás elsődleges céljai a következők:

1. Energiahatékonyság: Olyan nanoelektronikai alkatrészek és rendszerek fejlesztése, amelyek drasztikusan csökkentik az okoseszközök energiafogyasztását.
2. Miniatürizálás: A miniatürizálás határainak feszegetése kisebb, erősebb és hatékonyabb alkatrészek létrehozása érdekében.
3. Fenntarthatóság: Fenntartható gyártási eljárások és anyagok előmozdítása nanoelektronikai alkatrészek gyártása során.
4. Innováció az eszköz funkcionalitásában: Az intelligens eszközök funkcionalitásának és teljesítményének javítása a fejlett nanoelektronika révén.

A Kihívás hatálya

Ez a kihívás a nanoelektronika felhasználásával energiahatékony intelligens eszközök létrehozásának innovatív megközelítéseire összpontosít. A legfontosabb érdeklődési területek a következők:

• Alacsony energia fogyasztás: Nanoelektronikai alkatrészek fejlesztése, amelyek jelentősen csökkentik az okoseszközök energiafogyasztását.
• Speciális anyagok: Új anyagok, például grafén, 2D anyagok és más fejlett félvezetők felhasználása az eszköz teljesítményének javítására.
• Integráció és miniatürizálás: Magasabb szintű integráció és miniatürizálás elérése az elektronikus alkatrészekben, hogy kompaktabb és hatékonyabb eszközöket tegyenek lehetővé.
• Fenntartható gyártás: Környezetbarát gyártási eljárások és fenntartható anyagok megvalósítása a nanoelektronikában.

Várható eredmények

Az e kihívás keretében finanszírozott projektek várhatóan számos kulcsfontosságú eredményt fognak hozni:

1. Proof of Concept: Új anyagok, eljárások vagy alkatrészek megvalósíthatóságának bemutatása laboratóriumi méretekben.
2. Fokozott energiahatékonyság: Jelentős fejlesztések elérése a nanoelektronikai alkatrészek energiahatékonyságában.
3. Skálázhatóság: Skálázható, tömeggyártásba integrálható megoldások fejlesztése az okoseszköz-ipar számára.
4. Fenntarthatóság: Biztosítani kell, hogy az új anyagok és eljárások gazdaságilag életképesek és környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek.

Pályázati folyamat

Jogosultság

A kihívás a pályázók széles köre előtt áll nyitva, beleértve az egyetemeket, kutatószervezeteket, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), startupokat és más, innovatív kutatással és fejlesztéssel foglalkozó entitásokat. A konkrét alkalmassági feltételek a következők:

• Konzorciumi követelmények: Az ajánlatokat egy konzorciumnak kell benyújtania, amely legalább három független jogi személyből áll, különböző tagállamokból vagy társult országokból.
• Egyéni pályázók: Egyedülálló jogalanyok, például csúcstechnológiás kkv-k és startupok is jelentkezhetnek, feltéve, hogy megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.

Javaslat benyújtása

A pályázóknak ajánlataikat az EU Támogatási és Pályázati Lehetőségek Portálon keresztül kell benyújtaniuk a megadott határidőig, amely a 2024-es felhívás esetében 2024. október 16. A pályázatoknak átfogónak kell lenniük, részletezniük kell az elképzelést, a módszertant, a várható hatást és egy robusztus munkatervet.

Értékelési szempontok

A pályázatokat három fő szempont alapján értékelik:

1. Kiválóság: A javasolt technológia újszerűsége és ambíciója, a megközelítés megalapozottsága és a kutatás interdiszciplináris jellege.
2. Hatás: A lehetséges átalakító hatások, az innovációs potenciál, valamint az eredmények terjesztésére és hasznosítására vonatkozó intézkedések.
3. Végrehajtás: A munkaterv minősége és hatékonysága, az erőforrások elosztása, a konzorcium alkalmassága.

Finanszírozás és támogatás

A „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” című EIC Pathfinder kihívás jelentős pénzügyi támogatást nyújt a sikeres projektekhez. A legfontosabb részletek a következők:

• Teljes költségvetés: 120 millió eurót különítettek el különféle kihívásokra, köztük a „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” címre.
• Támogatás összege: Projektenként legfeljebb 4 millió euró, bár indokolt esetben nagyobb összeg is igényelhető.
• Finanszírozási arány: 100% elszámolható költség, egyösszegben biztosítva.

Az anyagi támogatáson túl a sikeres pályázók személyre szabott hozzáférést kapnak az üzletgyorsítási szolgáltatások széles skálájához, beleértve a coachingot, a mentorálást és az iparági vezetőkkel, befektetőkkel és ökoszisztéma-partnerekkel való kapcsolatépítési lehetőségeket.

Stratégiai fontosság

A „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” kihívás az Európai Unió több stratégiai céljához igazodik, különösen a technológiai innováció és a fenntarthatóság előmozdítása terén. Az energiahatékony intelligens eszközök fejlesztésének előmozdításával ez a kihívás hozzájárul:

1. Energiafogyasztás csökkentése: Az alacsony fogyasztású nanoelektronikai alkatrészek fejlesztésével a kihívás az intelligens eszközök energiafogyasztásának csökkentését célozza, hozzájárulva a globális energiatakarékossági erőfeszítésekhez.
2. A technológiai fejlődés elősegítése: Az élvonalbeli nanoelektronikai kutatás ösztönzése az intelligens eszközipar technológiai fejlődésének előmozdítása érdekében.
3. Fenntartható fejlődés: Fenntartható gyakorlatok népszerűsítése az elektronikai alkatrészek fejlesztésében és gyártásában, az EU fenntarthatósági céljaihoz igazodva.

Lehetséges hatások és előnyök

A „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” kihívás sikeres végrehajtásának messzemenő hatásai lehetnek, többek között:

1. Környezeti előnyök: Az intelligens eszközök energiafogyasztásának jelentős csökkenése, ami alacsonyabb üvegházhatású gázok kibocsátásához és csökkentett szénlábnyomhoz vezet.
2. Gazdasági előnyök: Új iparágak és piacok fejlesztése a fejlett nanoelektronikai alkatrészek számára, munkahelyteremtés és gazdasági növekedés.
3. Technológiai innováció: Innováció ösztönzése az intelligens eszköziparban, amely fejlettebb, hatékonyabb és erősebb eszközök fejlesztéséhez vezet.

Esettanulmányok és sikertörténetek

Bár a „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” kihívás a közelmúltban jött létre, a korábbi projektek és kutatások sikerére épít a területen. Figyelemre méltó példák a következők:

1. Grafén alapú tranzisztorok: A graféntranzisztorokkal kapcsolatos kutatások ígéretesnek bizonyultak az energiafogyasztás jelentős csökkentésében, miközben növelik a teljesítményt, és megnyitják az utat a hatékonyabb intelligens eszközök felé.
2. 2D anyagú eszközök: A 2D anyagokkal, például a molibdén-diszulfiddal (MoS2) kapcsolatos innovációk ultravékony, kis fogyasztású elektronikai alkatrészek kifejlesztéséhez vezettek.
3. Energia-begyűjtő eszközök: Olyan projektek, amelyek energia-begyűjtő technológiákat, például piezoelektromos anyagokat integrálnak a nanoelektronikába az intelligens eszközök fenntartható működtetése érdekében.

Ezek a projektek demonstrálják az innovatív anyagokban és eljárásokban rejlő lehetőségeket a nanoelektronika és az intelligens eszközök iparának átalakítására, erős alapot biztosítva a 2024-es kihívással kapcsolatos jövőbeli előrelépésekhez.

Következtetés

A „Nanoelektronika az energiahatékony intelligens eszközökért” című EIC Pathfinder kihívás egy merész kezdeményezés, amelynek célja korunk egyik legkritikusabb technológiai és környezetvédelmi kihívása. A magas kockázatú, nagy haszonnal járó kutatás előmozdításával és a fejlett nanoelektronikai alkatrészek fejlesztésének támogatásával az EIC jelentős környezeti, gazdasági és technológiai előnyök elérésére törekszik. A kutatókat, innovátorokat és vállalkozókat arra ösztönzik, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, hogy hozzájáruljanak egy fenntartható és fejlett jövőhöz, tartós hatást gyakorolva az okoseszköz-iparra és azon túl is.

A végső határ védelme: Az EIC Pathfinder kihívás „Az EU űrinfrastruktúrájának védelme”

Bevezetés

Az űr a különböző kritikus funkciók, köztük a kommunikáció, a navigáció, a földmegfigyelés és a tudományos kutatás nélkülözhetetlen területévé vált. Ahogy nő az űrinfrastruktúrától való függés, úgy nőnek a kockázatok és fenyegetések, amelyekkel szembe kell néznie, az űrszeméttől a kibertámadásokig. Felismerve ezen eszközök védelmének stratégiai fontosságát, az European Innovation Council (EIC) 2024-es munkaprogramja keretében elindította a Pathfinder Challenge elnevezésű kihívást „Az EU űrinfrastruktúrájának védelme” címmel. Ennek a kihívásnak az a célja, hogy előmozdítsa az innovatív megoldásokat az űrinfrastruktúra védelmére, biztosítva az Európai Unió (EU) űreszközeinek ellenálló képességét és biztonságát.

A jövőkép és a célok

Az „EU űrinfrastruktúra védelme” kihívást az a jövőkép vezérli, amely olyan fejlett technológiák és stratégiák kifejlesztésére és megvalósítására irányul, amelyek megvédhetik az űrinfrastruktúrát a különféle fenyegetésektől. A kihívás elsődleges céljai a következők:

1. Fenyegetés mérséklése: Technológiák fejlesztése az űrinfrastruktúrát fenyegető veszélyek észlelésére, megelőzésére és mérséklésére.
2. Rugalmasság építése: Az űreszközök ellenálló képességének növelése, hogy ellenálljanak a kedvezőtlen körülményeknek és helyreálljanak azokból.
3. Fenntarthatóság: Fenntartható gyakorlatok előmozdítása az űrműveletekben az űrszemét megelőzésére és csökkentésére.
4. Innováció az űrbiztonságban: Az úttörő kutatás és innováció ösztönzése az űrbiztonság és az infrastruktúra-védelem területén.

A Kihívás hatálya

Ez a kihívás az űrinfrastruktúra védelmének innovatív megközelítéseire összpontosít. A legfontosabb érdeklődési területek a következők:

• Űrszemét-kezelés: Technológiák fejlesztése az űrszemét nyomon követésére, mérséklésére és eltávolítására az ütközések és az űreszközök károsodásának megelőzése érdekében.
• Kiberbiztonság: Az űralapú rendszerek kiberbiztonságának fokozása a kibertámadások és az illetéktelen hozzáférés elleni védelem érdekében.
• Space Weather Monitoring: Rendszerek fejlesztése az űrbeli időjárási események nyomon követésére és előrejelzésére, amelyek hatással lehetnek az űrinfrastruktúrára.
• Rugalmas műholdrendszerek: Fokozott ellenálló képességű műholdas rendszerek tervezése a fizikai és kiberfenyegetésekkel szemben.

Várható eredmények

Az e kihívás keretében finanszírozott projektek várhatóan számos kulcsfontosságú eredményt fognak hozni:

1. Proof of Concept: Új technológiák vagy eljárások megvalósíthatóságának bemutatása laboratóriumi méretekben.
2. Fokozott biztonság: Jelentős fejlesztések elérése az űrinfrastruktúra biztonsága és ellenálló képessége terén.
3. Skálázhatóság: Skálázható megoldások fejlesztése, amelyek integrálhatók a meglévő űrműveletekbe.
4. Fenntarthatóság: Biztosítani kell, hogy az új technológiák és eljárások gazdaságilag életképesek és környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek.

Pályázati folyamat

Jogosultság

A kihívás a pályázók széles köre előtt áll nyitva, beleértve az egyetemeket, kutatószervezeteket, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), startupokat és más, innovatív kutatással és fejlesztéssel foglalkozó entitásokat. A konkrét alkalmassági feltételek a következők:

• Konzorciumi követelmények: Az ajánlatokat egy konzorciumnak kell benyújtania, amely legalább három független jogi személyből áll, különböző tagállamokból vagy társult országokból.
• Egyéni pályázók: Egyedülálló jogalanyok, például csúcstechnológiás kkv-k és startupok is jelentkezhetnek, feltéve, hogy megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.

Javaslat benyújtása

A pályázóknak ajánlataikat az EU Támogatási és Pályázati Lehetőségek Portálon keresztül kell benyújtaniuk a megadott határidőig, amely a 2024-es felhívás esetében 2024. október 16. A pályázatoknak átfogónak kell lenniük, részletezniük kell az elképzelést, a módszertant, a várható hatást és egy robusztus munkatervet.

Értékelési szempontok

A pályázatokat három fő szempont alapján értékelik:

1. Kiválóság: A javasolt technológia újszerűsége és ambíciója, a megközelítés megalapozottsága és a kutatás interdiszciplináris jellege.
2. Hatás: A lehetséges átalakító hatások, az innovációs potenciál, valamint az eredmények terjesztésére és hasznosítására vonatkozó intézkedések.
3. Végrehajtás: A munkaterv minősége és hatékonysága, az erőforrások elosztása, a konzorcium alkalmassága.

Finanszírozás és támogatás

Az „EU űrinfrastruktúra védelme” című EIC Pathfinder kihívás jelentős pénzügyi támogatást nyújt a sikeres projektekhez. A legfontosabb részletek a következők:

• Teljes költségvetés: 120 millió eurót különítettek el különféle kihívásokra, beleértve az „EU űrinfrastruktúra védelmét”.
• Támogatás összege: Projektenként legfeljebb 4 millió euró, bár indokolt esetben nagyobb összeg is igényelhető.
• Finanszírozási arány: 100% elszámolható költség, egyösszegben biztosítva.

Az anyagi támogatáson túl a sikeres pályázók személyre szabott hozzáférést kapnak az üzletgyorsítási szolgáltatások széles skálájához, beleértve a coachingot, a mentorálást és az iparági vezetőkkel, befektetőkkel és ökoszisztéma-partnerekkel való kapcsolatépítési lehetőségeket.

Stratégiai fontosság

Az „EU űrinfrastruktúra védelme” kihívás összhangban van az Európai Unió több stratégiai céljával, különösen az űr biztonságának és ellenálló képességének fokozása terén. A fejlett védelmi technológiák fejlesztésének előmozdításával ez a kihívás hozzájárul:

1. A kritikus infrastruktúra biztosítása: Az űreszközök védelmét szolgáló technológiák fejlesztésével a kihívás célja a kommunikációhoz, a navigációhoz és más létfontosságú szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen kritikus infrastruktúra biztosítása.
2. A technológiai innováció előmozdítása: Az űrbiztonsággal kapcsolatos élvonalbeli kutatások ösztönzése a technológiai fejlődés előmozdítása érdekében.
3. Fenntartható űrműveletek: Fenntartható gyakorlatok előmozdítása az űrben az űrszemét felhalmozódásának megakadályozása és a hosszú távú működési életképesség biztosítása érdekében.

Lehetséges hatások és előnyök

Az „EU űrinfrastruktúra védelme” kihívás sikeres végrehajtásának messzemenő hatásai lehetnek, többek között:

1. Fokozott biztonság: Az űrinfrastruktúra jobb védelme a fizikai, számítógépes és környezeti fenyegetésekkel szemben.
2. Gazdasági előnyök: Új technológiák és szolgáltatások fejlesztése az űrbiztonság területén, munkahelyteremtés és gazdasági növekedés.
3. Technológiai vezetés: Az EU vezető pozícióba helyezése az űrbiztonsági és infrastruktúra-védelmi technológiák terén.

Esettanulmányok és sikertörténetek

Míg a „Protecting EU Space Infrastructure” Challenge egy közelmúltbeli kezdeményezés, ez a területen a korábbi projektek és kutatások sikerére épít. Figyelemre méltó példák a következők:

1. Az ESA űrszemét-csökkentési erőfeszítései: Az Európai Űrügynökség (ESA) élen járt az űrszemét-csökkentési iránymutatások és technológiák kidolgozásában, beleértve az aktív törmelékeltávolítási küldetéseket is.
2. Kiberbiztonság az űrműveletekhez: Kutatási kezdeményezések a műholdas kommunikációs és vezérlőrendszerek kiberbiztonságának fokozására, a kiberfenyegetésekkel szembeni erőteljes védelem biztosítására irányultak.
3. Space Weather Monitoring Systems: Fejlett megfigyelő és előrejelző rendszerek fejlesztése űridőjárási eseményekhez, amelyek jelentősen befolyásolhatják a műholdak működését.

Ezek a projektek demonstrálják az innovatív technológiákban rejlő potenciált az űrbiztonság területének átalakítására, erős alapot biztosítva a 2024-es kihívással kapcsolatos jövőbeli előrelépésekhez.

Következtetés

Az EIC Pathfinder kihívás „Az EU űrinfrastruktúrájának védelme” egy merész kezdeményezés, amelynek célja korunk egyik legkritikusabb technológiai és biztonsági kihívásának kezelése. A magas kockázatú, nagy haszonnal járó kutatás előmozdításával és a fejlett védelmi technológiák fejlesztésének támogatásával az EIC jelentős biztonsági, gazdasági és technológiai előnyöket kíván elérni. A kutatókat, innovátorokat és vállalkozókat arra ösztönzik, hogy használják ki ezt a lehetőséget, hogy hozzájáruljanak egy biztonságos és ellenálló űrinfrastruktúrához, tartós hatást gyakorolva az űrműveletek jövőjére és azon túl is.