Stephan Segler, PhD

Innovációs Alap támogatás az Európai Bizottságtól

által

EU Innovációs Alap 2025–2026: Pályázati útmutató, határidők és sikertippek Az EU Innovációs Alapja a világ egyik legnagyobb innovatív tiszta technológiák finanszírozási programja, amelynek célja a nettó nulla kibocsátású megoldások nagymértékű piacra dobása. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (ETS) származó bevételekből finanszírozva olyan első ilyen jellegű projekteket támogat, amelyek jelentősen csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását és segítenek Európának elérni a klímasemlegességet. Ez az áttekintés elmagyarázza, hogy mi az Innovációs Alap, kik pályázhatnak, hogyan működik a pályázati folyamat, és útmutatást nyújt – a 2025-ös és 2026-os kulcsfontosságú határidőktől kezdve az Innovációs Alapra vonatkozó erős pályázat elkészítéséhez szükséges tippekig. Akár önállóan, akár egy Innovációs Alap tanácsadójával vagy pályázatírójával tervezi a pályázat benyújtását, ezek a betekintések segítenek eligazodni a folyamatban, és javítják az Innovációs Alap sikerének esélyeit. Mi az EU Innovációs Alap? Az EU Innovációs Alap jelentős támogatásokat nyújt innovatív nettó nulla technológiák ipari méretű bevezetéséhez, amelyet az EU ETS finanszíroz. Az Innovációs Alap egy éghajlat-központú finanszírozási program, amelyet az Európai Bizottság (DG CLIMA) hozott létre az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák demonstrációjának és felskálázásának finanszírozására. A korábbi NER300 programot váltja fel, és várhatóan 2030-ig mintegy 38 milliárd eurót különít el élvonalbeli dekarbonizációs projektekre. A hagyományos K+F finanszírozással (pl. Horizont Európa) ellentétben az Innovációs Alap nem alapkutatásra szolgál, hanem a kísérleti, demonstrációs vagy első ipari telepítési szakaszban lévő projektekre, áthidalva a kereskedelmi életképességhez vezető szakadékot. A releváns projektköltségek akár 60%-jének fedezésével (millióktól több százmillió euróig terjedő támogatásokkal) segíti a vállalatokat a magas előzetes költségek és kockázatok leküzdésében, lehetővé téve számukra, hogy innovatív klímamegoldásokat gyorsabban piacra dobjanak. Cél: Az alap célja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának jelentős csökkentése a nehezen csökkenthető ágazatokban, miközben erősíti az EU ipari versenyképességét. Olyan területeken támogat projekteket, mint a megújuló energia, az energiatárolás, az energiaigényes iparágak (például acél-, cement-, vegyipar), a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), a hidrogén, a fenntartható üzemanyagok és más áttörést jelentő tiszta technológiák. Az Innovációs Alap célja, hogy ezekbe az egyedülálló projektekbe befektessen, és előkészítse az utat a klímasemleges Európa 2050-re történő megvalósításához, összhangban az Európai Zöld Megállapodással és a Nettó Nulla Ipari Törvénnyel. A sikeres projektek várhatóan jelentős CO₂-csökkentést eredményeznek 10 éves működés alatt, és úttörő szerepet töltenek be, amelyek Európa-szerte megismételhetők. Létszám: Az Innovációs Alap 2020 és 2030 között éves pályázati felhívásokat ír ki, amelyeket az EU ETS kibocsátási egységeinek árverésén keresztül finanszíroznak. Minden felhívás több milliárd eurót tesz elérhetővé. Például a 2024/25-ös felhívás (a 2025-ös ciklusra) mintegy 3,4 milliárd euró támogatást kínál – 2,4 milliárd eurót egy széles körű Nettó Nulla Technológiák felhívásra és 1 milliárd eurót egy célzott akkumulátorgyártási felhívásra. Ezenkívül az Alap versenyképes hidrogénaukciókat vezetett be (az Európai Hidrogénbank keretében) a megújuló hidrogéntermelés támogatására. A finanszírozás mértéke hatalmas: egy nemrégiben közzétett, 2023-as felhívás 4,2 milliárd eurót ítélt oda 77 projektnek 18 országban, a zászlóshajó projektek esetében pedig akár 262 millió eurós egyedi támogatások is lehetnek. Ez a mérték rendkívül vonzó lehetőséget kínál az Innovációs Alap számára a merész klímainnovációs projektekkel rendelkező vállalatok számára. Kik pályázhatnak, és mely projektek jogosultak támogatásra? Jogosult pályázók: Elvileg bármely jogi személy – magánvállalat, közintézmény, konzorcium, kicsi vagy nagy – pályázhat az Innovációs Alap támogatására, amennyiben jogosult országban van bejegyezve. A jogosult országok közé tartozik az összes EU-tagállam, valamint az Európai Gazdasági Térség azon országai, amelyek részt vesznek az EU ETS-ben (jelenleg Norvégia, Izland és Liechtenstein). A pályázók egyénileg (egyetlen vállalat vagy szervezet) vagy több partnerből álló konzorciumként pályázhatnak. Néhány uniós programmal ellentétben a konzorcium nem kötelező; egyetlen vállalat is benyújthat önállóan pályázatot. Azonban minden projektet a jogosult országokban kell megvalósítani (azaz a projekt helyszínének és hatásának az EU/EGT területén kell lennie). Támogatható projektek: Az Innovációs Alap a projekttípusok széles skáláját támogatja, de közös témájuk van – jelentős éghajlati hatással bíró, bővíthető innovatív technológiák. A támogatható projektek főbb jellemzői a következők: Éghajlati hatás: A projektnek jelentősen csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását a támogatható ágazatok egyikében. Ezek az ágazatok magukban foglalják a megújuló energiát (pl. következő generációs napenergia, szélenergia, megújuló hidrogén), az energiatárolást, az energiaigényes iparágakat (pl. alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél, cement, vegyipari eljárások), a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást, az alternatív üzemanyagokat, a nettó nulla mobilitást, sőt még az éghajlatbarát építési technológiákat is. A várható CO₂ (vagy azzal egyenértékű) kibocsátás-megtakarítás 10 év alatt kritikus tényező – a projekteknek számszerűsíteniük kell, hogy mennyi kibocsátást fognak elkerülni a hagyományos technológiához képest. Innovatív technológia: A projekteknek magas fokú innovációt kell mutatniuk. Ez jellemzően egy olyan új, ipari méretű technológiát jelent, amely még nem kereskedelmi forgalomban kapható a piacon. A technológiai készültségi szint (TRL) tekintetében az Innovációs Alap általában a TRL 8 körüli szinteket vizsgálja – azaz olyan technológiát, amely kísérleti szinten bizonyította magát, és most az első kereskedelmi demonstráció alatt áll. A tisztán kutatási vagy laboratóriumi projekteket (TRL 6-7 vagy az alatti) nem finanszírozzák; ehelyett a projektnek a kereskedelmi forgalomba hozatal küszöbén kell lennie, és áttörést jelentő megoldást kell bemutatnia valós működési környezetben. Ez a fókusz biztosítja, hogy az alap olyan innovatív projekteket támogasson, amelyek új technológiát alkalmaznak, nem pedig kutatási projekteket vagy már teljesen kereskedelmi forgalomban lévő megoldásokat. Érettség és életképesség: Csak azokat a projekteket veszik figyelembe, amelyek tervezése, üzleti modellje és pénzügyi struktúrája kellően érett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pályázat benyújtásának időpontjára jól kidolgozott projekttel kell rendelkezni: megvalósíthatósági tanulmányokkal, üzleti tervvel, mérnöki tervekkel és ideális esetben a kulcsfontosságú engedélyekkel. Az EU elvárja, hogy az Innovációs Alap projektjei befektetésre készek legyenek – ezt be lehet mutatni a befektetőknek vagy a vállalat igazgatótanácsának a végső befektetési döntés meghozatalához. A konkrét megvalósítási tervek nélküli, korai szakaszban lévő ötleteket valószínűleg elutasítják. Ezenkívül a projekt megvalósítása nem kezdődhetett meg a pályázat benyújtása előtt – pl. az építkezés nem lehet folyamatban, és nem lehetnek aláírt visszavonhatatlan szerződések. (Az olyan előkészítő lépések, mint a földterület vagy az előzetes engedélyek megszerzése, megfelelőek.) Projekt mérete: Az alap mind nagy, mind kis projekteket támogat, de ezekhez különböző felhívások vagy források révén lehet folyamodni. Történelmileg a „nagyszabású” projektek… Olvass tovább

Iparági betekintés az EIC Accelerator győzteseitől 2021–2023-ban

által

Az Európai Bizottság (EB) és az European Innovation Council (EIC) EIC Accelerator finanszírozása (támogatás és tőke, blended financing opcióval) induló vállalkozások és kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozására irányul, és legfeljebb 2,5 millió euró támogatást nyújt. 15 millió eurós tőkefinanszírozás projektenként (összesen 17,5 millió euró). A kedvezményezetteket gyakran hivatásos írók, szabadúszók vagy tanácsadók támogatják, mivel az EIC Accelerator jelentkezési folyamata rendkívül összetett és hosszadalmas. Ezenkívül a program általában átláthatatlan és zavaró a legtöbb első alkalommal jelentkező számára, mivel dokumentációja nagyon általános, míg a statisztikák és jelentések többnyire néhány esettanulmányra és a legjobb iparágakra összpontosítanak, nem pedig egy átfogó képet mutatnak be. Az EIC Accelerator kedvezményezettjeinek elemzése Az ChatEIC, a GPT-4-en alapuló egyedi mesterséges intelligencia az EIC Accelerator-re összpontosít, és képes nagy adatkészletek elemzésére, valamint értékes információk kinyerésére, amelyek segíthetnek az EIC Accelerator kérelmezőinek és döntéshozóinak betekintést nyerni a finanszírozott vállalatok típusaiba. a program által. Mivel az összes EIC Accelerator Kedvezményezett nyilvánosságra kerül, betekintést nyerhetünk iparágaikkal és termékeikkel kapcsolatban. Minden 2021 óta támogatott EIC Accelerator pályázó a következő magas szintű kategóriákba sorolható népszerűségi sorrendben: Orvosi eszközök Környezettechnológia Gyógyszeripar Biotechnológia Félvezető technológia Mesterséges intelligencia Mezőgazdasági technológia Egészségügyi technológia Űrtechnológia Megújuló energia és tárolás Kvantumszámítástechnika Élelmiszer technológia Építőipari technológia Akkumulátor technológia Autóipari technológia Kiberbiztonság Tiszta technológia Újrahasznosítási technológia Ipari automatizálás Elektromos járművek Távközlés 3D nyomtatás Nanotechnológia Vízkezelési technológia Textilipar Egy részletesebb megközelítés De természetesen ezek a magas szintű iparági áttekintések azok, amiről már számtalanszor beszámoltunk. Nagyon gyakran a vállalatok a meglévő technológiák metszéspontjában innovációt hajtanak végre, és gyakran lehetetlen őket egyetlen iparágba beépíteni. Így a következő lista részletesebb megközelítést mutat be az összes 2021 óta finanszírozott EIC Accelerator vállalatra és a megfelelő iparágra vonatkozóan: Biotechnológia (75 vállalat) Orvosi eszközök (52 Vállalat) Orvosi Technológia (22 Vállalat) Kvantumszámítástechnika (9 vállalat) Félvezető technológia (8 vállalat) ) Mezőgazdasági technológia (7 vállalat) Megújuló energia (6 vállalat) Környezettechnológia (6 vállalat) Gyógyszeripar (5 vállalat) Orvosi képalkotás (5 vállalat) HealthTech (5 vállalat) Orvosi diagnosztika (5 cég) AgriTech (4 vállalat) Mesterséges intelligencia (4) Vállalatok) Biotechnológia / Gyógyszeripar (3 cég) Építőipari technológia (3 cég) Orvosi Robotika (3 Vállalat) Akkumulátortechnika (3 Vállalat) Digitális Egészségügy (3 Vállalat) Gépjárműtechnika (3 Vállalat) Környezetfigyelés (3 Vállalat) Megújulóenergia-tárolás (3) Vállalatok) Űrtechnológia (3 cég) Csomagolóanyagok (2 vállalat) Orvosbiológiai mérnöki tudomány (2 vállalat) Zöldtechnológia (2 vállalat) Közlekedési technológia (2 vállalat) Cleantech HVAC (2 vállalat) Kiberbiztonság (2 vállalat) Élelmiszertechnológia (2 vállalat) Félvezetők (2 cég) Additív gyártás (2 cég) Onkológia Biotechnológia (2 Vállalat) Tiszta Energia Technológia (2 Vállalat) Textiltechnológia (2 Vállalat) Segédtechnológia (2 Vállalat) Távközlés (2 Vállalat) Újrahasznosítási technológia (2 Vállalat) Biotechnológia AI (2) Vállalatok) Orvosi képalkotó mesterséges intelligencia (2 vállalat) Energiatárolás (2 vállalat) Akvakultúra-technológia (2 vállalat) Kiterjesztett valóság (2 vállalat) Repüléstechnika (1 vállalat) Analitikai műszerek (1 vállalat) AgriTech / BioTech (1 vállalat) Fotonika (1 vállalat) ) Onkológia Biotechnológia (1 cég) Elektromos járművek töltése (1 cég) Bőrgyógyászati diagnosztika (1 cég) Biotechnológiai Festékek (1 Vállalat) Anyagtechnológia (1 Vállalat) LiFi Aerospace Communication (1 Vállalat) Mesterséges Intelligencia Képalkotás (1 Vállalat) Space Tech (1 Vállalat) Zöldenergia-tárolás (1 cég) Orvosbiológiai képalkotás (1 vállalat) Biológiailag lebomló anyagok (1 vállalat) Szállításoptimalizálás (1 vállalat) Beltéri levegőminőség-figyelés (1 vállalat) Számítógépes látás (1 vállalat) Egészségügyi technológia (1 vállalat) Sportstech vagy Wearable Technológia (1 cég) Vezeték nélküli töltés (1 cég) Bioinformatika SaaS (1 cég) Szintetikus beszédtechnológia (1 vállalat) FoodTech / AgriTech (1 vállalat) Onkológiai terápia (1 vállalat) Termoakusztikus hőszivattyúk (1 vállalat) Medtech Robotics (1) Vállalat) Akvakultúra (1 vállalat) Fenntartható tengerészeti technológia (1 vállalat) Sugárzásszűrő (1 vállalat) Mezőgazdasági biotechnológia (1 vállalat) EdTech (Oktatási technológia) (1 vállalat) AgriTech AI (1 vállalat) Fenntartható csomagolás (1 vállalat) Erőteljesítmény-elektronika ( 1 cég) Ortopédiai Biotechnológia (1 Vállalat) Zöld építőeszközök (1 Vállalat) Űrbiztonság (1 Vállalat) Fotonikai Technológia (1 Vállalat) Repülőgépgyártás (1 Vállalat) Szigetelőanyagok (1 Vállalat) Gázelemzési technológia (1 Vállalat) Biotechnológia vagy orvostudomány Eszközök (1 vállalat) Játéktartalom-platform (1 vállalat) Bioalapú adalékok (1 vállalat) Gyógyszertechnológia (1 vállalat) Tengerészeti technológia (1 vállalat) Elektromos járművek (1 vállalat) Zenetechnika (1 vállalat) Biotechnológia / Gyógyszeripar (1) Vállalat) Ipari automatizálás (1 vállalat) Termodinamika/hűtéstechnológiák (1 vállalat) Dolgok Internete (IoT) (1 vállalat) Drónnavigációs technológia (1 vállalat) Digitális média terjesztés (1 vállalat) Biokontroll-gyártás (1 vállalat) Biotechnológiai szoftver (1) Vállalat) Exoskeleton Technology (1 cég) Energiatechnológia (1 cég) Energiamenedzsment (1 Vállalat) Kvantumkommunikáció (1 Vállalat) Analitikai Műszerek (1 Vállalat) Mobilhálózat (1 Vállalat) Termodinamika (1 Vállalat) Lábbeligyártás (1 Vállalat) Foodtech (1 cég) Pénzügyi technológia (FinTech) (1 cég) Orvosi berendezések (1 Vállalat) Optikai Metrológia (1 Vállalat) Bányászati technológia (1 Vállalat) Repüléstechnika (1 Vállalat) Hulladékgazdálkodás (1 Vállalat) Textil-újrahasznosítás (1 Vállalat) Autóipar Szenzorok (1 cég) Repülési logisztika (1 cég) Logisztikai technológia (1 Vállalat) Bioüzemanyag-technológia (1 Vállalat) Nukleáris energia (1 Vállalat) Klímatechnika (1 Vállalat) Gyógyszerészeti Biotechnológia (1 Vállalat) Napenergia (1 Vállalat) Akkumulátor anyagok ( 1 vállalat) Fogászati technológia (1 vállalat) Félvezető IP (1 vállalat) HVAC megoldások (1 vállalat) Térinformatikai elemzés (1 vállalat) Klímaadatok elemzése (1 vállalat) Mycotechnology (1 vállalat) Villamosenergia-átvitel (1 vállalat) Akkumulátorelemzés (1 vállalat) ) E-kereskedelmi technológia (1 cég) Analitikai technológia (1 cég) Biotechnológiai érzékelő (1 cég) Személyre szabott orvoslás (1 cég) Galvanizálás (1 cég) Ortopédiai eszközök (1 cég) Borászati technológia (1 cég) Geotechnikai mérnöki ipar (1 vállalat) Fotonikai ipar (1 vállalat) Vezeték nélküli kommunikáció (1 vállalat) Biotechnológiai gyártás (1 vállalat) Állattenyésztéstechnika (1 Vállalat) Robotika Építőipar (1 Vállalat) Celluláris mezőgazdaság (1 vállalat) Tengeri természetvédelem (1 vállalat) Mezőgazdasági biotechnológia (1 vállalat) AgriTech/ BioTech (1 vállalat) Prediktív karbantartás (1 vállalat) Környezetbarát csomagolás (1 Vállalat) Óceán Akusztika (1 Vállalat) Ellátási lánc technológia (1 vállalat) Biotechnológia vagy Agribiotech (1 vállalat) Green Tech (1 Vállalat) Építőanyagok (1 vállalat) Haladó Szenzortechnológia (1 vállalat) AI vizuális segítség (1 vállalat) Rovartenyésztési technológia (1 vállalat) Fotovoltaikus gyártás (1 vállalat) Energiatároló gyártás (1 vállalat) Audiotechnológia (1 vállalat) Vízkezelés (1 vállalat) Elektronikai újrahasznosítás (1 vállalat) ) Viselhető technológia (1 cég) Optoelektronika … Olvass tovább

Bemutatjuk az ChatEIC-t: Az AI Co-Pilot az EIC Accelerator alkalmazásokhoz

által

Képzelje el, hogy egyszerűen létrehozhat egy teljes EIC Accelerator alkalmazást egyetlen vállalati fájl és néhány felszólítás alapján. Az ChatEIC, egy GPT-4 alapú egyedi mesterséges intelligencia, pontosan erre képes. EIC Accelerator modulok Az EIC Accelerator képzési program modul alapú megközelítést alkalmaz a támogatások írására, ahol az egyes szakaszokat modulokká egyesítik, hogy megkönnyítsék a tanulási és írási folyamatot. Ugyanezt a megközelítést alkalmazva a cégeknek a támogatási kérelem megírására és az EIC Accelerator-re való jelentkezésre tanítva az ChatEIC képes megtanulni, hogyan kell felépíteni az egyes szakaszokat, és egyszerűen alkalmazni tudja a tanultakat bármely vállalatnál. Ebben a forgatókönyvben a felhasználónak csak minimális bevitelt kell megadnia, ha van ilyen. Ideális esetben a felhasználónak csak egy befektető paklit vagy egy hosszú pitch decket kell feltöltenie, és az ChatEIC elviszi onnan. Az esettanulmány: Javaslati szakaszok létrehozása Példaként használhatunk nyilvánosan elérhető adatokat, például a tőzsdén jegyzett Ginkgo Bioworks szintetikus biológiával foglalkozó cég befektetői csomagját. Bár ez a pakli korántsem teljes, 66 oldalnyi értékes információt tartalmaz, és ami a legfontosabb, egy DeepTech projektet ír le, amely nagyon összhangban van az EIC Accelerator-vel. A Ginkgo Bioworks, bár amerikai vállalkozás, kiváló esettanulmány az MI által generált pályázati szakaszok képességeinek tesztelésére, mivel a mesterséges intelligencia-pályázatok szerzőinek fő teljesítményszabványa a minimális bevitel. Az AI szöveggenerátor használata csak akkor hasznos, ha csökkenti a munkaterhelést, ami minimális azonnali munkát tesz szükségessé. Most pedig nézzük meg, hogy az ChatEIC milyen jól teljesít az EIC Accelerator javaslatok írására vonatkozó általános tudásával. Nagy kihívást jelent az általános tudás speciális tudássá alakítása, mivel minden vállalat, piac és iparág más és más. Tehát az ChatEIC képes speciális szakaszokat létrehozni, vagy általános lesz? Példa: Piac, Absztrakt és Kockázatok Megjegyzés: A modulok előre meghatározott kontextust tartalmaznak, amelyet az ChatEIC felismer és használ a projekthez való íráshoz. Az ChatEIC-t nem kell emlékeztetni az egyes modulok jelentésére, mivel fejből ismeri őket, és csak hallania kell a számot. Ebben az esetben az első beviteli prompt csak a Ginkgo Bioworks Investor Deck-et tartalmazza PDF-mellékletként. A következő chat-beszélgetés a teljes beszélgetést, az ChatEIC-vel cserélt üzeneteket és információkat szerkesztések és kihagyások nélkül mutatja be. Az ChatEIC nem rendelkezik előzetes ismeretekkel a Ginkgo Bioworks támogatási kérelmeiről, vagy a szintetikus biológiával foglalkozó cégekről a GPT-4 bázison kívüli speciális ismeretekkel. Bemenet: Írja meg az 56. modult (Ginkgo.PDF csatolva) ChatEIC: A mellékelt dokumentum áttekintése után nem találtam konkrét információt a Ginkgo piacméretére és növekedésére vonatkozóan (56. modul). A Ginkgo munkájának és iparának jellege alapján azonban elkészíthetek egy általános 56. modult az Ön áttekintésére. 56. modul: Piac mérete és növekedése A piac mérete és az összetett éves növekedési ráta (CAGR) A Ginkgo a gyorsan fejlődő biotechnológiai szektorban működik, a sejtprogramozásra és a biomérnökségre összpontosítva. A globális biotechnológiai ipar teljes címezhető piaca (TAM) a becslések szerint meghaladja a XX milliárd eurót, ami az innovatív egészségügyi megoldások, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és az új bioalapú termékek iránti növekvő keresletnek köszönhető. Serviceable Addressable Market (SAM) Ezen a széles piacon belül a Ginkgo SAM olyan speciális területekre szegmentálható, mint a szintetikus biológia, a genomtechnológia és a biológiai biztonság, összesen körülbelül XX milliárd euró értékben. Ezt a szegmenst erőteljes növekedési pálya jellemzi a technológiai fejlődésnek és a biomérnöki megoldások növekvő elterjedésének köszönhetően a különböző iparágakban. Serviceable Obtainable Market (SOM) A Ginkgo SOM, figyelembe véve jelenlegi termék- és szolgáltatáskínálatát, az előrejelzések szerint XX millió és XX millió euró közötti tartományba esik. Innovatív platformja, stratégiai partnerségei és fejlett sejtprogramozási képességei miatt a vállalat jó helyzetben van ahhoz, hogy megragadja e piac jelentős részét. Piaci trendek és jövőbeli kilátások A piacon jelentős elmozdulás tapasztalható a fenntartható és környezetbarát megoldások irányába, ahol a Ginkgo biomérnöki szakértelme rendkívül fontos. A közelgő szabályozási változások, a biotechnológiai kutatásokba történő megnövekedett befektetések, valamint a személyre szabott orvoslás és a fenntartható gyakorlatok egyre nagyobb hangsúlya valószínűleg tovább mozdítja a piac növekedését. A Ginkgo alkalmazkodóképessége és innovációs képessége kedvezően befolyásolja ezeket a trendeket a tartós növekedés érdekében. Ez a modul egy általános ábrázolás, amely a Ginkgo-hoz hasonló vállalatok tipikus piaci környezetén alapul. A pontosabb és részletesebb modulhoz konkrét piaci adatokra és a Ginkgo termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos növekedési előrejelzésekre van szükség. Van bármilyen további információja vagy konkrét adatpontja, amelyet szeretne belefoglalni ebbe a modulba? Bemenet: A Bing segítségével kereshet piaci jelentéseket a SAM és SOM, valamint a tágabb értelemben vett szintetikus biológia térben, az ChatEIC: Gyors keresés alapján a következőket fedeztem fel. A 2024-es szintetikus biológia területén a Serviceable Addressable Market (SAM) és a Serviceable Obtainable Market (SOM) specifikus piaci jelentések keresése nem hozott pontos eredményeket. A rendelkezésre álló információk elsősorban a szintetikus biológia teljes piacát fedik le. A következőket találtam: A szintetikus biológia piacának mérete 2024-ben 79,39 milliárd USD-ra becsülhető, 2029-re pedig várhatóan eléri a 145,49 milliárd USD-t, ami az előrejelzési időszakban (2024-2029) 12,88% CAGR-val nő. ref] Egy másik jelentés szerint a szintetikus biológia piac értéke 2022-ben 13,1 milliárd USD volt, és az előrejelzések szerint jelentős növekedési ütemben fog bővülni.[ref] Egy másik forrás megemlíti, hogy a szintetikus biológia globális piacának értéke USD volt. 13,09 milliárd 2022-ben, és várhatóan 18,97% CAGR-értékkel bővül 2023-ról 2030-ra.[ref] Egy további jelentés alátámasztja a szintetikus biológia piacának 79,39 milliárd USD-ra becsült méretét 2024-ben, és a növekedés előrejelzése legfeljebb 145,49 milliárd USD 2029-re.[ref] Végül egy másik tanulmány a szintetikus biológia piacát 2022-ben 9,4 milliárd USD-ra értékelte, és 2029-re 47,4 milliárd USD-t várt, a 2023 és 2029 közötti előrejelzési időszakban pedig 26% CAGR-t. ​[ref] Ezek az eredmények átfogó áttekintést nyújtanak a szintetikus biológia szektor piacának méretéről és növekedési üteméről. Azonban a Ginkgo SAM és SOM pontosabb becsléséhez… Olvass tovább

Az EIC Accelerator értékelési problémája 2022-ben

által

2021-ben az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) befejezte az első évét az új pályázati keretrendszerben (lásd: Pályázati folyamat). 2021-ben (júniusban és októberben) 2 határértékkel meredek tanulási görbét mutatott be a kis- és középvállalkozások (kkv), a hivatásos írók és az European Innovation Council (EIC) számára. Az EIC Accelerator pályázatokhoz egy új online folyamatot vezettek be, amelyet az első támogatási benyújtással párhuzamosan folyamatosan fejlesztettek, ami egyedülálló kihívásokat jelentett az EIC és a tanácsadók kommunikációs módját illetően a potenciális pályázókkal szemben. A határidők eltolódtak, a kiszivárgott információk megbízhatóbbak voltak, mint a hivatalos EIC sajtóközlemények, és az értékelők észrevételei némi vitát váltottak ki. Míg a nagyobb átláthatóság általában pozitív lépés, különösen az állampolgári adókból finanszírozott közintézmények esetében, ez visszaüthet, ha jelentős következetlenségeket tár fel. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárjon néhány ilyen következetlenséget. A pályázati lépések Az European Innovation Council és a KKV-k Végrehajtó Ügynöksége (EISMEA), az Európai Bizottság (EB) és az EIC új jelentkezési eljárással állt elő, amely 3 különálló lépésből áll (megjegyzés: ezek nem kapcsolódnak a 2020-as fázisokhoz). Ez az új folyamat nagymértékben támaszkodik az online benyújtási űrlap használatára, és fokozatosan megszüntette a legtöbb PDF/Dokumentum típusú formátumot, amelyet a pályázók 2021 előtt használtak. Összefoglalva, a jelenlegi lépések a következők: 1. lépés: Egy minialkalmazás (szöveg , videó, pitch deck). 4 értékelőből legalább 2-nek jóvá kell hagynia a pályázatot, hogy sikeres legyen. 2. lépés: Hosszú alkalmazás (szöveg, támogató dokumentumok, pitch deck). 3 értékelőből legalább 3-nak jóvá kell hagynia a pályázatot, hogy sikeres legyen. 3. lépés: Távoli vagy személyes interjú. A zsűri minden tagjának jóvá kell hagynia a pályázatot, hogy sikeres legyen. A startupoknak mindhárom lépést sikeresen teljesíteniük kell a kijelölt sorrendben, hogy megkapják az EIC Accelerator finanszírozást. Minden egyes megkísérelt lépés, akár sikeres, akár nem, szintén részletes megjegyzéseket kap az értékelőktől vagy a zsűritagoktól. Megjegyzés: Az EIC által megvalósított gyorsított program révén egyes vállalatok kihagyhatnak bizonyos lépéseket, ha a megfelelő feltételek teljesülnek. 1. lépés Az 1. lépés célja, hogy felkeltse az értékelő érdeklődését, amint azt az EIC megállapította. Ez egy nagyon rövid változata az üzleti tervnek, és nem ad részletes információkat a pénzügyekről, a tervezett munkacsomagokról vagy az innovációs projekt egyéb kritikus részeiről. Még a hangmagasság paklija is 10 diás dokumentummá redukálódik, amelyet olvasni fognak, és valójában nem hangmagasság. Az 1. lépés sikerességi küszöbét nagyon könnyű átlépni, mivel a 4 távoli értékelő közül csak 2-nek kell kedvező értékelést adnia, amely lehetővé teszi a pályázó számára, hogy a 2. lépés felé lépjen (lásd a sikerességi arányokat). 2. lépés A 2. lépés nagyon mélyrehatóan bemutatja a javasolt innovációs projektet, mivel egy olyan üzleti terv elkészítését igényli, amely szinte kizárólag szövegből áll, nagyon kevés vizuális adatot tartalmaz, és sok részletes kérdés megválaszolását kéri a pályázó kkv-tól. Ezek közé tartozik az értéklánc, a termékleírások, a műszaki háttér, a piacelemzések, a kereskedelmi stratégiák és még sok más részlet. Ez a lépés az EIC Accelerator legszelektívebb és egyben leginkább munkaigényes szakaszának bizonyult. 3. lépés A 3. lépés egy távoli vagy személyes interjú, amely egy 10 perces pitchből és egy 35 perces Q&A szekcióból áll. Az interjú a benyújtott 2. lépésre benyújtott jelentkezésen és a bemutatón alapul, de előfordulhat, hogy a zsűritagok nem ismerik alaposan a rendelkezésre álló tartalmat. Lineáris előrehaladás a lépések között Míg az EIC Accelerator alkalmazások új eljárása modernnek tűnik és úgy tűnik, új problémaréteggel bővült, amely összefügg a 3-lépéses szerkezetével. Amikor olyan pályázati folyamatot hoz létre, amely több hónapon keresztül szűri a vállalatokat, fontos megbizonyosodni arról, hogy minden értékelési lépés lineáris előrehaladást mutat az elődjéhez képest. Ha az 1. és 2. lépés értékelései túlságosan eltérőek, akkor ez elkerülhetetlenül elpazarolt erőfeszítésekhez vezet mind a pályázók, mind a bírálók számára. A tény átláthatósága érdekében az EIC-nek közzé kell tennie a minőség-ellenőrzési adatokat, amelyekben mindhárom lépés eredményeit – amennyiben rendelkezésre állnak minden kérelmező esetében – összefüggésbe kell hozni annak megállapítása érdekében, hogy egy szakaszt több lépésben következetesen értékeltek-e. Ha minden értékelő jóváhagy egy nagyon részletes üzleti modellt a 2. lépésben, de a zsűri tagjai egyhangúlag megkérdőjelezik annak minőségét a 3. lépésben, akkor a folyamat hibás lenne. A 2021-es első jelentkezések alapján egyértelmű, hogy a három lépés különböző mélységű, eltérő fókuszú, és különböző értékelőkészleteket használ, ami eleve jelentős korlátokhoz vezet. Ennek eredményeként a folyamat nem teljesen lineáris. Az értékelések közötti ellentmondások Egy lineáris pályázati eljárás során az 1. lépésben tökéletes pontszámot elért projekt jól teljesít a 2. lépésben. Az a projekt, amely több tucat oldalt bemutatott a kereskedelmi stratégiáról, és a 2. lépésben az értékelőktől tökéletes pontszámot kapott, nem Ezt az áttekintést a 3. lépésben meg kell fordítani. Bár az 1. és a 2. lépés közötti mennyiségi különbség jelentős, és az észlelt minőség változásához vezethet, a 2. és a 3. lépés közötti különbségnek csekélynek kell lennie. Lineáris folyamatban soha nem fordulhat elő olyan eset, amikor egy bevételi modellt a 2. lépésben tökéletesen osztályoztak, csak a 3. lépésben rossz értékelésekkel utasították el. Az ilyen esetek azonban gyakran előfordulnak, mivel a 3. lépésben körülbelül 50% jelentkezőt utasítanak el. a legfőbb okok a kereskedelmi szempontok. Ha a projekt nem változott a két lépés között, akkor hogyan lehetséges, hogy a 2. lépés értékelői ennyire másként értékelnek egy projektet, mint a 3. lépés zsűrije? A Step 2 alkalmazás a korábbi évekhez képest soha nem látott részletességet mutat be, így a tartalom hiánya rossz oka lehet az eltérésnek. Valószínűtlen az is, hogy a kérelmező szándékosan hamis adatokat közöljön vagy csalárd módon járjon el, így mivel magyarázható ez az eredmény? EIC esküdtek… Olvass tovább

Az új technológiai készenléti szintek (TRL) a 2021-es EIC Accelerator-hez

által

Az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) jelentős változásokon ment keresztül 2021-ben, és sikeresen túljutott az új kedvezményezettek első benyújtási és jóváhagyási ciklusán (lásd: Az EIC Accelerator újrafeltalálása). A 2021 áprilisa óta pályázó több mint 1500 startup és kis- és középvállalkozás (kkv) közül (lásd: AI Tool Review) 65-öt választottak ki finanszírozásra, mivel sikeresen átestek az 1. lépésen (rövid jelentkezés + videó) , 2. lépés (hosszú jelentkezés) és 3. lépés (VC-típusú személyes interjú). Technológiai készenléti szintek (TRL) 2021-ben Bár sok változás történt, a leendő pályázók, professzionális írók és tanácsadók számára az egyik legfontosabb változás a technológiai készenléti szintek (TRL). A TRL-ek korábbi iterációinak elemzése itt található: Technológiai készenléti szintek (TRL) az EIC Accelerator-hez (SME Instrument) Hogyan finanszírozza az EIC Accelerator a technológiai készenléti szinteket (TRL) (SME Instrument) 2021 óta az új definícióik a következők: Alapvető Kutatás: Megfigyelt alapelvek Technológia megfogalmazása: Technológiai koncepció megfogalmazása Igények Érvényesítése: Kísérleti koncepció bizonyítása Kis léptékű prototípus: Laboratóriumban validált technológia Nagy léptékű prototípus: Releváns környezetben validált technológia (a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében iparilag releváns környezet) Prototípus rendszer: Releváns környezetben bemutatott technológia (a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében iparilag releváns környezet) Demonstrációs rendszer: Rendszer prototípus demonstráció üzemi környezetben First Of A Kind Kereskedelmi rendszer: Rendszer komplett és minősített Teljes Kereskedelmi Alkalmazás: Tényleges rendszer bizonyított működési környezetben (versenyképes gyártás) kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében; vagy térben) Az EIC Accelerator kezdő-TRL Az EIC Accelerator esetében ajánlatos 5-ös vagy 6-os TRL-vel kezdeni, mivel ez általában az a prototípusszint, amely további támogatási finanszírozást és későbbi tőkebefektetéseket indokol a műveletek méretezéséhez. Mivel az EIC Accelerator csak a tőkealapú alkalmazásokat is lehetővé teszi, az EIC-alkalmazás kezdőpontjának felső határa a TRL8. Ennek a folyamatnak a konkrét szabályait az Európai Bizottság és az EIC által közzétett munkaprogram vázolja: Az EIC Accelerator támogatja a technológiai fejlesztés későbbi szakaszait, valamint a bővítést. Az innováció technológiai összetevőjét ezért laboratóriumban vagy más releváns környezetben tesztelték és validálták (pl. legalább 5/6 technológiai készenléti szint vagy magasabb). Ez a kivonat jelzi az EIC Accelerator keretében finanszírozott technológiák kiindulópontját. Minden újításnak el kell érnie legalább a TRL5-öt. Különbségek a saját tőke és a támogatás finanszírozása között Legfeljebb 2,5 millió EUR támogatási komponens technológiafejlesztéshez és validáláshoz (TRL 5/6-8); 0,5 – 15 millió eurós beruházási komponens bővítésre és egyéb tevékenységekre. Ez azt jelenti, hogy a támogatási komponens szigorúan minden olyan tevékenységre vonatkozik, amely TRL8 vagy alacsonyabb értékre végződik. A tőkekomponensnek nincsenek korlátozásai, és a teljes életciklusra alkalmazható, TRL5-től TRL9-ig. Kérhet csak támogatási komponenst vagy először (azaz legfeljebb 2,5 millió eurót az 5/6-8 TRL fedezésére, és a 9 TRL beruházási komponens igénylése nélkül), ha korábban nem kapott EIC Accelerator csak pályázati támogatást. Ha csak támogatást kérnek (és nem saját tőkét), akkor a projekt vége TRL8 lesz az EIC tekintetében. A kérelmezőknek további indoklást kell benyújtaniuk a TRL9 elérésére vonatkozóan. Ha a pályázat GO-t kap és finanszírozásra ajánlják, a zsűri javasolhatja a támogatás összegének csökkentését, ha 8-as TRL feletti tevékenységeket észlelnek. A TRL8-as szabályt a támogatás finanszírozására szigorúan betartják, így egyetlen pályázó sem törekedhet ennek megkerülésére (pl. a TRL9 tevékenységeinek támogatás útján történő finanszírozására). A [tőke] célja a piaci kiépítés és a bővítés finanszírozása, de más célokra is felhasználható (beleértve az innovációs tevékenységek társfinanszírozását vagy akár teljes finanszírozását is). Egyértelműen kijelentik, hogy az EIC Accelerator tőkefinanszírozása a TRL5 és TRL8 közötti tevékenységekre is alkalmazható (innovációs tevékenységek). Összegzés Röviden, az EIC által egy EIC Accelerator projekthez nyújtott megfelelő finanszírozás a következőkre oszlik: Tőke (az EIC-alap által): TRL5-től TRL9-ig terjedő tevékenységek finanszírozása Támogatás (az Európai Bizottság részéről): TRL5-TRL8 tevékenységek finanszírozása Finanszírozási igényléskor , mind a támogatás, mind a méltányosság igénylése lehetséges (azaz blended financing), míg bármelyik nem kötelező, mivel a pályázó a másik nélkül is kérheti az egyiket (azaz csak saját tőkével, csak támogatással vagy először támogatással).

Tanácsadó vagy támogatásíró felvételéről a 2021-es EIC Accelerator (SME Instrument) számára

által

Az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) 2021-ben új szakaszt vezetett be a jelentkezési folyamatba, amely az 1. lépésnek nevezett mini-javaslatként működik (lásd: Az EIC Accelerator újrafeltalálása). Olyan anyagokat tartalmaz, mint például az írásos támogatási kérelem, a videóbemutató és a pitch deck, amelyeket be kell nyújtani az European Innovation Councils (EIC) AI platformhoz (lásd: AI Tool Review). Ezzel a változtatással az EIC Accelerator-nek most három lépése van, amelyeket meg kell tenni, nevezetesen az 1. lépést (rövid jelentkezés), a 2. lépést (teljes jelentkezés) és a 3. lépést (személyes interjú) (olvassa el: ajánlások az EICA számára), de sok Az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nem tudják, mit jelentenek ezek a lépések, és milyen határidők és határidők kapcsolódnak hozzájuk. Rövid útmutatóként a pályázók a következő megjegyzésekre hivatkozhatnak: Az 1. lépés egy rövid pályázat, amely kevesebb, mint 30 nap alatt elkészíthető, és rögzített határidő nélkül bármikor benyújtható (olvassa el: Pitch Video Workflow) A 2. lépés egy nagyon hosszú kérelem, amely csak akkor nyújtható be, ha (i) az 1. lépést jóváhagyták, és (ii) az EIC rögzített határidőt tett közzé. 2021-ben két határérték volt, mégpedig júniusban és októberben. A 2. lépésben benyújtott kérelem elkészítésének minimális ideje 60 nap, de ennél több is ajánlott. A 3. lépés egy személyes interjú, amely a 2. lépésben benyújtott pitch deck-et használja. Csak a 2. lépésben jóváhagyott projektek számára érhető el, és ennek a lépésnek a dátumai a 2. lépés értékelése után kerülnek rögzítésre. megjelent (azaz a pitch hét). A lépés előkészítése 14 napon belül elvégezhető. Mit kell fejleszteni egyedül és mit kell kiszervezni? Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy mikor kell tanácsadót vagy hivatásos írót felvenni, vagy egyáltalán szükség van-e rá. A hivatalos pályázati sablonok, munkaprogram és iránymutatások (azaz az EIC-alap és a mesterségesintelligencia-eszköz) nyilvánosan elérhetők, ami azt jelenti, hogy technikailag minden cég önállóan pályázhat. Figyelembe kell venni a rendelkezésre álló forrásokat és a támogatások megírásának ütemezését. Az 1. lépés esetében a ráfordítás viszonylag csekély: Az 1. lépés házon belüli fejlesztésének előnyei Az 1. lépés viszonylag kevés időt igényel Az 1. lépés viszonylag könnyen kidolgozható Nincs pénzveszteség, ha a projekt nem alkalmas az EIC Accelerator-hez (pl. a tanácsadó cégek bevonják az alacsony sikerű eseteket) Teljes ellenőrzés az eredmények felett. A tanácsadó felvételének előnyei A tanácsadó alakíthatja a projektet, és hatásosabbá teheti, valamint elkerülheti a piros zászlókat Az 1. lépés részeként leegyszerűsíti a 2. lépés folyamatát Optimalizálja az automatizált pontozást az AI platformon a tapasztalatok alapján Időmegtakarítás Szoros kapcsolat az EIC-vel, hogy felkészüljenek a váratlan változásokra A tanácsadók újból benyújtják az ajánlatot, ha elutasítják, míg az elutasított projekthez nehéz lesz tanácsadót felvenni. Az egyes megközelítések hátrányai a fordítottja: Egymást jelenti, ami azt jelenti, hogy a tanácsadó felvételének előnye az egyedüli pályázat elkészítésének a hátránya. A 2. lépésnél az összehasonlítás a következő lenne: Megjegyzés: A 2. lépés összehasonlítása feltételezi, hogy a jelentkezők maguk sikeresen jelentkeztek az 1. lépésre, és a 2. lépéshez tartozó partner felvételét fontolgatják. A 2. lépés fejlesztésének előnyei Házon belüli költségmegtakarítás A végeredmény teljes ellenőrzése Tanácsadó felvételének előnyei A tanácsadó alakíthatja a projektet és hatásosabbá teheti azt, valamint elkerülheti a piros zászlókat. A projektfejlesztés megszervezése és a vezetői csapat közötti együttműködés a határidő Időmegtakarítás Szoros kapcsolattartás az EIC-vel, hogy felkészüljünk a váratlan változásokra. A fent felsorolt általános kompromisszumok mellett számos megfontolást is meg kell tenni a tanácsadó cég felvételével kapcsolatban. Ezek egyike az, ahogyan a vállalatok értékelik saját képességeiket, és ahogyan az elvégzett erőfeszítéseiket értékelik. Nem ritka, hogy egy tanácsadóval olyan ügyfél fordul meg, aki maga akar jelentkezni az 1. lépésre, miközben véletlenül megemlíti, hogy B vagy C pontszámot szerzett az összes mesterséges intelligencia eszközszegmensben, noha a projekt magasan minősített az EIC Accelerator számára. Csak azért, mert az 1. lépést viszonylag könnyű elkészíteni, még nem jelenti azt, hogy alacsonyan csüngő gyümölcsről van szó. A pályázat elkészítésére, annak egyszerűségétől függetlenül jelentős erőfeszítéseket kell tenni. Igen, az EIC szeretné megkönnyíteni a pályázók pályázását, és el akarja kerülni, hogy ha nincs esélyük a sikerre, hosszú pályázásra pazarolják az idejüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az értékelők minimális bevitellel vagy a sorok között olvasni fognak egy projektet. A nagyon elfoglalt cégek gyakran úgy gondolják, hogy egy gyors pályázat elkészítése elég jó, de ez nem vonatkozik az EIC-támogatásokra. A vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy megtegye az extra mérföldet az alkalmazással, és maximális odafigyeléssel és erőfeszítéssel töltse ki az összes részt. Következtetés A legjobb módja annak, hogy megválaszoljuk azt a kérdést, hogy mikor kell tanácsadót felvenni, ha először eldöntjük, hogy lehetséges-e egyáltalán a házon belüli ajánlatkészítés (azaz idő rendelkezésre állása, szakképzett személyzet). Másodszor, a vállalatnak konzultálnia kell tanácsadókkal, hogy megállapítsa, van-e megfelelő esélye a projektnek a sikerre (azaz több vélemény is javasolt, mivel egyes tanácsadók nem elég szelektívek). Harmadszor, a vállalatnak mérlegelnie kell a házon belüli pályázatírás kompromisszumait, amelyek az intenzív időigényt jelentik, különösen a 2. lépésnél, de a vezetői csapat munkaterhét is, akiknek tanácsosabb lenne az írás helyett az üzleti vonatkozású feladatokra összpontosítani.

Kulcsszó és értékelő kiválasztása EIC Accelerator alkalmazásokhoz (SME Instrument)

által

Az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) lehetővé teszi, hogy minden jelentkező startup és kis- és középvállalkozás (kkv) kulcsszavakat adjon hozzá a platformhoz, amelyek segítségével szakértő értékelőket választanak ki (lásd: AI Tool Review). A múltban ez a funkció fekete doboz funkció volt, mivel a professzionális írók és tanácsadók nem tudták, hogy a különböző értékelők hogyan értékelnek egy pályázatot, vagy hogy az egyáltalán változtat-e (lásd: Az EIC Accelerator újrafeltalálása). A közös megközelítés az volt, hogy a projektet tükröző legrelevánsabb kulcsszavakat (pl. akkumulátor-technológia, gépi tanulás, biomassza) választották ki, és reméljük a legjobbakat. Noha ez még mindig bevált módszer, ez a cikk egy véleményt ad arról, hogyan lehet kulcsszavakat kiválasztani a benyújtás sikerének maximalizálása érdekében. Értékelőkészlet és kulcsszavak A teljes értékelői csoport több ezer szakértőt tartalmaz, akiket a rendelkezésre állás és – ami fontos – a platformba beírt kulcsszavak alapján választanak ki. Ezek a kulcsszavak egy legördülő listából kerülnek kiválasztásra, míg a több szülő kulcsszavak több alárendelt kulcsszót tartalmaznak, míg egy projekthez meghatározott sorrendben összesen 3 szülő- és gyermekkulcsszópár van kiválasztva. Ezenkívül ingyenes kulcsszavak is hozzáadhatók a kezdeti kulcsszóválasztás kiegészítéséhez. A kulcsszavak kiválasztásakor általában több lehetőség áll rendelkezésre, mivel az AI-akkumulátor indításakor az energia, majd az akkumulátor, majd a gépi tanulás következhet, vagy megfordíthatja ezt a sorrendet. De mi van akkor, ha a piac a PropTech vagy különösen az ingatlanpiac, mivel a projekt energiatárolási megoldásokat kínál kereskedelmi épületek biztonsági rendszereihez? Ekkor a kulcsszavak az ingatlanszektorra, bizonyos vevői szegmensekre (pl. közműcégekre) vagy hasonló szempontokra is összpontosíthatnak. Sokféle lehetőség közül lehet választani, de egyelőre nem lehetett tudni, hogy ezek hogyan befolyásolják a pályázat elbírálását, mivel a próbálkozást és a tévedést hátráltatták az átláthatatlan értékelések, a felülvizsgálatok véletlenszerűsége és a 2020-as szűkös határidők. Visszajelzés Az European Innovation Council (EIC) egy visszacsatolási funkciót vezetett be az értékelési folyamatba, amely lehetővé teszi a bírálók számára, hogy nagyon részletes megjegyzéseket fűzzenek a pályázókhoz. Míg személyazonosságukat és hátterüket a pályázó nem ismeri, az értékelők konkrét megjegyzései gyakran elárulják, hogy az értékelő milyen szemszögből nézi az innovációt. Ha valakinek van tudományos perspektívája, műszaki nézete vagy beágyazódott az iparágba, akkor a megjegyzések gyakran erre a szempontra összpontosítanak. Jó vagy rosszabb, az értékelő típusa jelentős hatással lehet a javaslat felülvizsgálatára. Miután több 1. lépés értékelését megvizsgáltuk, nyilvánvaló, hogy az értékelőknek nagyon eltérő nézőpontjaik vannak. A projekt ugyanazon szempontja dicsérhető vagy kritizálható ugyanabban az áttekintésben, ami kritikussá teszi a nézőpontot, nem csak a projekt minőségét. A tapasztalatok szerint az 1. lépés pozitív értékelései gyakran dicsérték a projekt hatását, megvalósíthatóságát és jövőképét, ha az értékelők úgy látták, hogy nagy a fennakadás lehetősége, míg a kritikus értékelések általában elszigetelt műszaki vagy kereskedelmi szempontokra összpontosítottak. Más megközelítés Ahelyett, hogy feltenné magának a kérdést: Milyen kulcsszavak írják le legjobban a projektemet? Jobb megközelítésnek tűnik feltenni a kérdést: Milyen háttérre van szüksége az értékelőnek, hogy a legjobban lenyűgözze? Nagyon gyakran előfordulhat, hogy egy gépi tanulással foglalkozó tudóst nem nyűgöz le egy bizonyos mesterségesintelligencia-alkalmazás, miközben valaki az általa megcélzott iparágból azonnal meglátja a hasznot, és pozitívan tekint rá. De ennek az ellenkezője is igaz lehet, ha az iparági hatást nehezebb elképzelni, mint a technológia élvonalbeli természetét, amely jobb benyomást kelt egy tudósban, mint egy iparágban résztvevő. Az értékelők kiválasztásának célja olyan szakértők kiválasztása, akik megértik a vállalat jövőképét, és pozitívan szemlélik az innovációt. Amit el kell kerülni, az olyan gondolatok, mint: A háttér kifinomult, egyedi megközelítést követ és megzavarja a piacot, de nem hiszem, hogy tudományos szempontból elég élvonalbeli A termék tudományosan megalapozott, de hogyan fogod meggyőzni vegyem meg? Főleg a szoftvermegoldások terén előfordulhatnak olyan puristák, akik figyelmen kívül hagyják az EIC-nek az ipari zavarokra és az új üzleti modellekre való összpontosítását csak azért, hogy a projekt egy elszigetelt aspektusát kritizálják. Következtetés A benyújtás előtt érdemes alaposan átgondolni a kulcsszavakat, amelyeket valaki választ, és megbizonyosodni arról, hogy az értékelő potenciális háttere megfelel a pályázat hatókörének és fókuszának. Ez a megközelítés nem egy bevált módszer a jó értékelők megszerzésére, de egyértelműen befolyásolhatja az értékelés eredményét. Minden hivatásos író találkozott már olyan pályázatokkal, amelyek értékelései ellentmondásosak és nem konszenzusosak. Ennek oka gyakran nagyon nyilvánvaló az értékelő megjegyzéseiből, és mindig az ő hátterükből fakadó nézőpontjából következik. Sajnos ez a megközelítés valószínűleg nagyon rövid életű lesz. Az EIC már gyűjti a kulcsszavakat az EIC Accelerator 1. lépése során, és a további kulcsszavak manuális kiválasztása ebben a szakaszban feleslegesnek tűnik. Mindaddig azonban, amíg az értékelők kiválasztása még befolyásolható, óvatosan kell végezni.

Az EIC Accelerator 2021-es sikerarányairól (SME Instrument)

által

Az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) 2021-ben újra feltalálta magát egy új benyújtási folyamattal, nagyobb költségvetéssel és új sikerküszöbökkel (lásd: AI Tool Review). Ez utóbbi azért jelentős, mert közvetlenül meghatározza, hogy a cégeknek mennyi időt kell egy pályázattal tölteniük, és mennyi időt vesztettek volna el egy elutasítás esetén (lásd: Vállalatok, amelyek nem jelentkezhetnek). Mivel a sikerességi ráta sok éven át megközelítette az 5%-t, és 2020-ban meredeken csökkent a januári 2,7%-ról az októberi <1%-ra, valószínű, hogy ezek a sikerarányok most minden idők csúcsa felé haladnak. Egy korábban megjelent cikk az egyes szakaszok lehetséges sikerarányait és előrejelzett munkaterhelését vizsgálta, nevezetesen az 1. lépést (rövid jelentkezés), a 2. lépést (teljes jelentkezés) és a 3. lépést (személyes interjú). Az elemzés a pályázók számára elért legjobb eredményeket vizsgálta, mivel az elemzés a sikerességi arányokat közvetlenül korrelálta a pályázókra háruló munkaterheléssel, és arra a következtetésre jutott, hogy a legszelektívebb akadályoknak az elején kell lenniük, nem pedig a végén, hogy elkerüljék a hónapokig tartó elpazarolt erőfeszítéseket. A 2021-es sikerarányok Mivel számos startup és kis- és középvállalkozás (kkv) jelentkezett a 2021-es EIC Accelerator-re akár önállóan, akár tanácsadókon és professzionális írókon keresztül, most már lehetséges következtetéseket levonni a sikerarányok általános megoszlásáról ( olvassa el: Az EIC Accelerator újrafeltalálása). Mivel az 1. lépés folyamatosan nyitva áll a beadványok benyújtására, a jóváhagyási arányok folyamatosan változnak, de 2021. május 15-ig 671 TP18T vállalat teljesítette az 1114-ből 755-öt. Ez a szám várhatóan viszonylag állandó marad a következő hónapokban, mivel ez az European Innovation Council (EIC) által megcélzott küszöb is. A 2. lépés eredményeit csak a közelmúltban tették közzé, és előfordulhat, hogy nem reprezentatívak a következő időszakra nézve, mivel (i) a pályázók felkészülési ideje kevesebb, mint 30 nap volt, (ii) ez volt a legelső felhívás új pályázati eljárással és (iii) a 3. lépés interjúzsűrijének visszajelzései befolyásolhatják a 2. lépés jövőbeli értékeléseit. Ennek ellenére júniusban 801 jelentkezőből 130-at választottak ki a 3. lépésbe, ami azt jelenti, hogy 16% vállalat volt sikeres ebben a szakaszban. Megjegyzés: Az EIC Accelerator 3. lépésére szóló 130 interjúmeghívásból 24 svájci startup minősült alkalmatlannak a svájci hatóságok közelmúltbeli, a Horizon Europe (2021-2027) programmal kapcsolatos döntése miatt. Ez 13% sikerarányt jelentene ebben a szakaszban, tekintettel arra, hogy szeptember közepén mindössze 106 vállalat vesz részt az interjúkon. Az 1. és 2. lépés sikerarányait kombinálva 11% teljes sikerarányt kapunk a 3. lépésig, és figyelembe véve, hogy az interjú szakasz (3. lépés) sikerességi rátája a múltban körülbelül 50% között volt 2018/2019-ben, Feltételezhető, hogy az általános sikerarány visszanyeri az 5% összértéket az EIC Accelerator esetében. Megjegyzés: Míg az interjúk sikerességi aránya 2018/2019-ben hozzávetőleg 50% volt, addig 2019 negyedik negyedévében és 2020-ban 30% és 50% között ingadozott. A magas költségvetés és a 24 svájci pályázó lemorzsolódása miatt (a 181 TP-ből 18T) Az értékelések alapján a 3. lépés sikerességi aránya elérheti a 70%-t, ami 7%+ finanszírozási arányt eredményez. Következtetés Továbbra is látni kell, hogy a tényleges sikerarányok hogyan alakulnak a 3. lépésben, és hogy a benyújtási űrlapokon, a hivatalos pályázati sablonon és az értékelésekben (főleg a zsűri visszajelzésével) a jövőbeni változások hogyan befolyásolják ezeket a küszöbértékeket. A 2021-es 1 milliárd eurós költségvetés mindössze 2 levágásra szintén rendkívül magas, ami azt jelenti, hogy ez a 2021-es aranyláz rövid életű lehet. Egy dolog biztos: az EIC Accelerator soha nem volt olyan hozzáférhető, mint manapság, mivel sok nagyszerű projektnek nagyobb esélye van a finanszírozásra. Amit még látni kell, az az, hogy az EIC kitart-e elkötelezettségük mellett, és nem rangsorolja-e egymás ellen a javaslatokat, hanem megtartja-e az egyéni GO & NO-GO módszertanát. Ha ez a helyzet, akkor az EIC-gyorsító a jelenlegihez hasonlóan elérhető maradhat a Horizon Europe (2021-2027) egésze számára, mivel egyetlen pályázó vagy verseny sem akadályozná meg az egyes projektek sikerét. Annak ellenére, hogy ez ideális forgatókönyvnek tűnik, még várni kell, hogy ez megvalósítható-e. Ha a 2. vagy 3. lépésben a GO-k meghaladják a költségvetést, akkor csak három lehetőség van: (1) A GO-pályázók elutasítása megkülönböztető tényezők (pl. iparág, költségek, nem) alapján, (2) Várólista létrehozása a jóváhagyott javaslatokhoz a lépésben. 2. vagy 3. (azaz az interjú előtt vagy az interjú után) vagy (3) módosítsa az eredmények közzététele előtti háttérértékelést, hogy visszamenőleges hatállyal utasítsa el az egyébként finanszírozott pályázókat (azaz szigorítja a zsűri értékelését). Egy utolsó dolog, amit meg kell említeni, hogy egyes kormányzati szervek kénytelenek teljesen elkölteni éves költségvetésüket, mivel ez közvetlenül kapcsolódik a következő évre elkülönített költségvetésükhöz, így az EIC Accelerator 2021. októberi levágása meglepően sok finanszírozott vállalatot jelenthet. a júniusi határidő nem költi el a rendelkezésre álló 500 millió eurót.

Új megközelítés az EIC Accelerator projektek fejlesztéséhez a Horizont Europe (SME Instrument) keretében

által

Az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) a Horizont Európa (2021-2027) keretében teljesen új finanszírozási programnak tekinthető. Nemcsak a támogatási javaslat benyújtási folyamatát, hanem az értékelését is megváltoztatta, ami valószínűleg jelentős változásokat fog látni a kedvezményezettként kiválasztott vállalatok típusaiban (lásd: Az EIC Accelerator újrafeltalálása). Ennek a cikknek az a célja, hogy szembeállítsa a professzionális pályázatírók és tanácsadók korábbi munkafolyamatait az European Innovation Councils (EIC) startup és a kis- és középvállalkozások (KKV) finanszírozási ágának legújabb iterációjával (lásd: AI Tool Review). Mivel az innováció mindig az írók és az értékelők fejében van, a szükséges változtatások elvégzése és az új és kiszámíthatatlan környezethez való alkalmazkodás másodlagos természetű. Ennek megfelelően még a nagy tanácsadó cégek is átalakították munkafolyamatukat, és elkezdték megváltoztatni belső folyamataikat a hatékonyság és a minőség megőrzése érdekében. Így nézett ki a támogatási pályázat megírása 2020-ban 2020-ban és a Horizont 2020 keretein belüli években (2014-2020) az EIC Accelerator (vagy akkor az SME Instrument) pályázatok megírásának folyamata meglehetősen egyszerű volt. Az együttműködés egy Kick-Off Meeting-gel (KOM) kezdődne, a vonatkozó fájlok átvitelével, majd az írók munkához látnának – többnyire önállóan. A rendelkezésre álló hely szűkössége és a technológiával kapcsolatos mélység hiánya miatt nem sok ok volt arra, hogy maguk a vállalat túlzottan beleszóljanak, mivel a javaslat a technikai szegmentálások rövid, narratív leírására összpontosított. 2021-ben ez a megközelítés megváltozott, mivel maga az alkalmazás szerkezete eltérő. Ennek a cikknek az a célja, hogy rávilágítson arra, hogyan váltja fel a régi ajánlatírási módot egy modernebb és árnyaltabb megközelítés, amely több együttműködést, mélységet és kifinomultságot igényel. Miért nem működött a régi megközelítés 1. Szövegkövetelmények és terjedelem A 2020-as EIC Accelerator javaslat viszonylag hosszú volt, 30 oldalas volt a fő dokumentum, de a 2021-es verzió ezt a számot jelentősen megnövelte. Ennek oka a bőséges, többnyire 1000 karakterből álló szövegdoboz, amelyet az alkalmazás során ki kell tölteni, míg egyes szegmensek 5000 karakterből, 10 000 vagy korlátlan szóközből állnak. Mint ilyenek, a leírások sokkal részletesebbek, és gyakran magához a javaslathoz kell kidolgozni, mivel a vállalatok nem mindig alkalmaznak bizonyos típusú szegmentációkat. Példák a funkciók és használati esetek, a technológiai készenléti szint (TRL) mérföldkövek, a teljes elérhető piac (TAM), a szervizelhető elérhető piac (SAM), a szervizelhető piac (SOM) vagy a technológia átvételi életciklusa (TALC). 2. Technikai részletek és mélység 2020-ban sok rész meglehetősen felszínes volt, és a szigorú korlátozások miatt az írók gyakran küzdöttek azzal, hogy 1 DINA4-es oldalnál többet rendeljenek a technológia leírásához, beleértve a képeket is. Az új funkciókkal és használati esetekkel könnyedén beállíthat 10, egyenként 7000 karakteres funkciót, így csak a technológia leírása 70 000 karaktert eredményez. Figyelembe véve a működési szabadság (FTO) leírásának szükségességét, a jelenleg meglévő ismereteket, szűk keresztmetszeteket és az egyes jellemzők hozzáadott értékét, nyilvánvaló, hogy soha nem látott mélységre van szükség. Feltételezve, hogy 1000 karakterenként 140 szó és 750 szó alkot egy szövegtömböt egy DINA4-es oldalon (a 2020-as EIC Accelerator-s margókat használva képek nélkül), ez 13 DINA4-es oldalnyi tiszta szöveget eredményezne csak a funkciókhoz. Összehasonlítva az előző egyetlen oldallal, amelyen képeket kellett tartalmazni, a változás meglehetősen drasztikus, és a 13 oldal nem is fedi le a megoldás teljes leírását, hiszen máshol is le kell írni. Ezt a mélységet lehetetlen a műszaki vezérigazgató-helyettessel (CTO) való szoros együttműködés és elegendő kutatás nélkül betölteni. Figyelembe véve, hogy a piacot, a pénzügyi szektort, a kereskedelmi stratégiát és másokat lefedő összes rész mérete szintén megnőtt, egyértelmű, hogy a 2021-es EIC Accelerator javaslat mérete könnyen megnégyszereződött 2020-hoz képest. 3. További ellenőrzés a kereskedelmi stratégiák felé Kereskedelmi stratégiák és piac Az elemzések általában meglehetősen korlátozottak voltak a 2020-as EIC Accelerator oldalkorlátozásai miatt. A mostanra felduzzadt 2. lépéssel ez jelentősen megváltozott. A piaci részek és különösen a TALC részletes lebontást igényel arról, hogy miként lehet elérni az ügyfeleket meghatározott piaci penetrációs elvárások mellett. Mint ilyen, a stratégia olyan terveket igényel, amelyek túlmutatnak az egyszerűsített fogalmakon, mint például: Az Európai Unióban (EU) szeretnénk kezdeni, majd globálissá válni. Vannak helyi forgalmazóink, akik segíthetnek nekünk. Várjuk, hogy 3 éven belül elérjük a 100 ügyfelet. ügyfélhálózat Az új sablon arra kéri a jelentkező startupokat és kkv-kat, hogy határozzák meg az egyes penetrációs szegmenseket, és adják meg mindegyikhez a cash flow-kat (működési, befektetési és finanszírozási), beleértve az idővonalat és a nyereséget és veszteséget (P&L). Különösen a P&L-nek, annak ellenére, hogy az új táblázat most leegyszerűsödött, további bontásra lesz szüksége a TALC-ban megadott számadatok figyelembevételéhez, amely 10+ évre is kiterjedhet a jövőre nézve, míg az eredmény-kimutatás általában csak 5 évre néz. 4. Egyéb szakaszok A Go2Market és a technikai részeken kívül számos olyan szám és megfontolás van, amelyekhez több hozzájárulásra van szükség a pályázóktól, mivel 2020-ban felületesebbek voltak. Különösen a kockázati szakasz, a befektetési igények és a versenytársak (pl. fájdalmak és nyereségek) erőteljes hozzájárulást igényelnek a vállalat vezetői csapatától. Hogyan strukturáljuk fel a projektfejlesztést 2021-ben? Ennek eredményeként a korábbi gyakorlatias megközelítés, amikor az ajánlatokat kiszervezték egy tanácsadónak, lehetetlen, de ezt egy együttműködésen alapuló megközelítés váltja fel, ahol a vállalatnak aktívan részt kell vennie a szükséges input megvitatásában, és el kell juttatnia. a teljes alkalmazás strukturálásához. 2021 legnagyobb változása a tanácsadók (vagy professzionális írók) és az ügyfelek közötti együttműködés. Ahelyett, hogy önállóan készítenék el az üzleti tervet, a tanácsadóknak be kell vonniuk ügyfeleiket a folyamatba, és mivel a bővítés vezetői általában meglehetősen elfoglaltak, kiváló projektmenedzsmentet kell mutatniuk a folyamat során. Ezek a változtatások még mindig egészen újak, de jelentős fejlesztések a régi módszerekhez képest a következők lehetnek: Több kick-off felhívás dedikált szekciókra… Olvass tovább

Új szemszögből tekintve az innovációra: Az EIC Accelerator-javaslatok értékelésének megváltoztatása (SME Instrument)

által

Az EIC Accelerator blended financing (támogatás és tőke) drámai átmeneten ment keresztül az első bevezetéstől kezdve a már elavult SME Instrument 2. fázisból 2019-ben, majd az azt követő tesztfázisból EIC Accelerator Pilotként 2019/2020-ban. Egy új jelentkezési folyamattal, amely több lépésből áll, egy online mesterséges intelligencia platform a benyújtáshoz és egy videó pitch, nemcsak a folyamatot, hanem az eredményeket is megváltoztatta (lásd: AI Tool Review). Mivel az értékelés és az ajánlatsablon a legújabb iterációval párhuzamosan megváltozott, egyértelmű, hogy ami 2020-ban és a korábbi fázisokban működött, előfordulhat, hogy 2021-ben nem lesz alkalmazható. Nyilvánvaló, hogy a javaslat másképp néz ki, az előre meghatározott struktúrát helyezi előtérbe egy ingyenes üzleti tervvel szemben. narratívát, és meghatároz egy konkrét ütemtervet, amelyet minden vállalatnak be kell tartania. De az a tényező, amely a legjelentősebb hatással lehet az EIC Accelerator legújabb változásaira, maga az értékelés lehet. Eltávolodás az SME Instrument 2. fázisától és az EIC Accelerator kísérleti programtól Az EIC Accelerator új 1. lépésének célja az alkalmazások minőségének ellenőrzése annak megállapítására, hogy a projekt érdekli-e az EU-t, és megfelel-e az általános kockázatnak, innovációnak, csapatnak és piacnak. kritériumok. Mint ilyen, eredetileg a régi Kiválósági Pecsét* utánzásaként hirdették meg, amelyet 2020-as projekteknek ítéltek oda 15-ből legalább 13 értékelési pontszámmal. A múltban 30%–50% az összes benyújtott projektből 2018 és 2020 között. elérte ezt a szintet. A jelenlegi 60-70% 1. lépés sikerességi aránya meglehetősen jól egyezik ezzel a küszöbértékkel, bár lehet vitatkozni azzal, hogy az egyenértékű régi pontszám inkább 12,5-nek felel meg, nem pedig teljes 13-nak. Ennek ellenére az 1. lépés küszöbként működik, amely részben felváltja a régit pontozás, hanem a projekt minősége tekintetében is határozottan eltérő hangsúlyt kap. Ez a minőségi szempont egy egyszerű kérdéssel vizsgálható: 2020-tól a 12,5-nél több pontszámot elért pályázatok újbóli benyújtása automatikusan jól teljesít a 2021-es 1. lépésben? *Megjegyzés: Az új Kiválósági Pecsétet most csak néhány vállalat kapja meg, amelyek elérik az értékelési folyamat 3. lépését, nevezetesen az interjú szakaszát. A 2021-es Kiválósági Pecsét nem kapcsolódik az 1. lépés rövid pályázatához vagy semmilyen pontozáshoz, hanem hasznos analógiaként szolgál a finanszírozási program 2021 előtti korábbi iterációihoz. Átmenet 2020-ról 2021-re: Küszöbértékek és minőség Az EIC kijelentette, hogy az 1. lépést úgy tervezték, hogy „felkeltse az értékelők érdeklődését”, ami azt jelenti, hogy még a régi SME Instrument 1. fázisához képest is nagyon felszínes értékelés. Az 1. lépésben mindössze 5 egyszerűsített értékelési kritérium szerepel, míg a 2020-as értékeléseknél cím 17 nagyon részletes kritérium. Érvelhetnénk, hogy a projektek sikerét közvetlenül meghatározó legújabb értékelési kritériumok ma már erősen az innovációt, a kockázatot és a piacot részesítik előnyben, míg a régi kritériumok a vállalat és a projekt minden aspektusát egyenlő súllyal vizsgálták. Anélkül, hogy megítélnénk ennek a megközelítésnek a hasznát vagy kompromisszumát, egyértelműen befolyásolja, hogy milyen típusú projektek fognak sikeresek lenni, és valószínűleg nagyon eltér a 2020-ban és az azt megelőző évtizedben tapasztaltaktól (lásd: ajánlások az EICA számára). Felbukkant néhány érdekes eset olyan pályázókról, akik jelentkeztek az EIC Accelerator-re, míg egy 2020-as beadvány, amely alacsony, 10–11 pontot mutatott a maximális 15-ből, 2021-ben nagyon pozitív értékelésekkel teljesítette az 1. lépést. Érdekes, hogy az ilyen alacsony pontszámokat 2020-ban a professzionális írók vagy tanácsadók gyakran elveszett ügyként kezelték, mivel ez azt jelenti, hogy vagy a projektből hiányzik az European Innovation Council (EIC) meggyőzéséhez szükséges kifinomultság, vagy a startup vagy a kis- és A középvállalkozásoknak (kkv) nincs jól átgondolt üzleti modellje vagy pénzügyi tervezése. Az értékelési szempontok megváltoztatása Mivel az első szakaszt úgy alakították ki, hogy csak az értékelő érdeklődésének csúcspontja legyen, sok olyan projekt, amely 2020-ban még akkor sem került volna finanszírozásra, ha az Európai Bizottság (EB) többletfinanszírozással rendelkezne, most könnyen átjuthat az első szakaszon. Nem világos, hogy ez hogyan fog változni a 2. lépésben, de elmondható, hogy az értékelési kritériumok jelentősen megváltoztak. 2020-ban 17 részletes kritérium volt, amely lefedte a teljes üzleti modellt a partnerhálózaton keresztüli alvállalkozástól a vevőkör részleteiig (lásd: Vállalatok, amelyek nem jelentkezhetnek). A kérdések nagyon részletesek és részletesek voltak: Miért vásárolnának az ügyfelek Öntől? Az Ön üzleti modellje képes-e növelni a vállalatát? Elegendő-e a kereskedelmi forgalomba hozatal stratégiai terve? Kijavítottak bármilyen IP- vagy licencproblémát? Könnyen használható a termék? … Ezt a 2. lépésben 13 kritérium váltotta fel, az 1. lépésben pedig csak 5. Ahelyett, hogy nagyon árnyalt kérdéseket tennének fel az értékelőknek, akiknek a teljes projektet fokozatosan kell értékelniük, az új kritériumok leegyszerűsödtek, és sok ugyanazon kérdésre összpontosítanak. bár kevesebb részlettel. Érdekes módon az új kritériumok figyelmen kívül hagyják a nemek közötti egyenlőséget, a szélesebb körű előnyöket az EU-ban és a társadalmi kihívásokat. Ezek kifejezetten szerepeltek a régi értékelési kritériumokban, de mára nem léteznek, pedig a 2. lépésben le kell írni őket. Ez valószínűleg az új stratégiai kihívásoknak és a női vezérigazgatói kvótának köszönhető, amelyet a háttérben kényszerítenek ki, és amelyeket nem szabad megismételni az értékelési front-endben. A „Go” kritériumok Az új értékelési kritériumok nyilvánvalóan más hangsúlyt helyeznek a kockázatra, a piacra, az innovációra és a csapatra, az értékelőknek szóló utasításokkal, hogy a 2. lépésnek meg kell felelnie a 4,5 5 pont a 2020-as szabályok szerint.** A fent említett anekdotára gondolva, egy 10,5-ös pontszámmal rendelkező alkalmazás minden szakaszában átlagosan 3,5 pontot kapott volna, ami azt jelenti, hogy nem lenne esélye arra, hogy… Olvass tovább

Munkafolyamat EIC Accelerator pitch videó létrehozásához (SME Instrument)

által

Az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) 2021-ben kötelező videóhirdetést kapott, és sok pályázó bizonytalan abban, hogy egy ilyen videónak hogyan kell kinéznie, illetve hogyan kell elkészíteni. Míg az European Innovation Council (EIC) hivatalos pályázati sablonjai és útmutatói nem adnak választ erre a kérdésre, a következő cikk egy egyszerű munkafolyamatot kíván bemutatni, amelyet a leendő pályázók, szakmai írók vagy tanácsadók használhatnak. Mivel sok kis- és középvállalkozás (kkv) és induló vállalkozás rendelkezik némi tapasztalattal a videók létrehozásában vagy szerkesztésében a közösségi média platformok, például a YouTube, a Facebook vagy a Twitter miatt, ez a cikk figyelmen kívül hagyja az olyan eszközöket, mint az Adobe Spark vagy a Loom, amelyek egyszerűen rögzíthetők. egy hangszóró a diavetítés tetején. Ez a cikk a videóvágó és effektus eszközökre, valamint egy egyszerű munkafolyamatra összpontosít, amellyel az összes lényeges alkatrészt hatékonyan egyesítheti. A tárgyalt szoftverek nagyrészt cserélhetők, de kompatibilitásuk miatt az Adobe Premiere Pro, az After Effects és az Illustrator szoftverekre koncentrálunk. Megjegyzés: A YouTube-on kiváló oktatóanyagok találhatók ezen lépések mindegyikéhez, és a következő cikk célja, hogy áttekintést nyújtson a munkafolyamatról anélkül, hogy részletezné az Adobe CC videószerkesztésének pontos mechanikáját. 1. Adobe Premiere Pro (PP) A Premiere Pro (PP) a fő videokészítő műszerfal és vágóeszköz. Itt mindent előkészítenek, összehoznak és kivitelre véglegesítik. A legfontosabb elvégzendő feladatok: Megjegyzés: A szoftver egyszerűsített változata Adobe Rush néven érhető el. 1.1 Videofelvétel importálása A videó rögzítése után importálni kell a PP-be. Amit figyelembe kell venni, hogy minden videónak eltérő lehet a felbontása és a képkockasebesség, amelyek eltérően jelennek meg az adott idővonalon. A PP működése szerint egy idővonal jön létre, amely meghatározott képkockasebességgel és felbontással rendelkezik. A képkocka sebesség vagy a másodpercenkénti képkocka (FPS) határozza meg, hogy hány képkocka (vagy kép) legyen jelen a videófelvétel minden másodpercében. A szabványos FPS 23,976, 24 vagy 30. Az előbbi két FPS inkább természetes elmosódást eredményez, míg az utóbbi (vagy magasabb FPS) élesebbnek tűnik mozgás közben. EIC Accelerator videó esetén elegendő a 23.976 vagy a 24. A felbontáshoz a videónak legalább Full HD-nek kell lennie, ami 1920 × 1080-as méreteket jelent. Ha a klipek importálása előtt nem adtak meg FPS-t vagy felbontást, a sorozat automatikusan alkalmazkodik a klip eredeti beállításaihoz, miután behúzta az idővonalra. Az FPS-ről és a felbontásról már a forgatás előtt célszerű dönteni. 1.2 A videó szinkronizálása a külső hanggal (opcionális) Ha a videót a hangtól elkülönítve rögzítették (pl. külső mikrofonnal, amely nem volt csatlakoztatva a kamerához a felvétel során), akkor a hangot a videóhoz kell illeszteni. Termelés. Ez opcionális, és nem szükséges olyan esetekben, amikor sörétes mikrofon van felszerelve és csatlakoztatva a kamerához, vagy vezeték nélküli kondenzátor mikrofont használnak. Ahhoz, hogy a külső hangklipeket szinkronizálhassa a videó beépített hangjával, ugyanabba az idővonalba kell helyezni őket a PP-ben, és a kettőt össze lehet illeszteni a szinkronizálási funkcióval. Ez általában jól működik, de különösen rövidebb klipeknél szükség lehet a pozíció manuális beállítására. Ehhez mindig tanácsos egy tájékozódási pontot a videóban és a hangban is feltüntetni, hogy egyszerűsítsük az egyeztetést. Ez történhet egyszerűen tapsolás formájában a felvétel elején, így a beépített mikrofon és a külső mikrofon ugyanazt a hangot veszi fel, amelyet az utómunka során lehet párosítási pontként használni. A külső hang és a videoklip összekapcsolásának véglegesítéséhez a kettő összekapcsolható (nem csoportosítható), így minden vágás és mozgatás mindig a hangra és a videóra egységes egységként kerül alkalmazásra. 1.3 Levágás 3 percre A videó és az idővonal elkészítése után a következő lépés a vágás összesen 3 percre, ami azt jelenti, hogy minden videót erre az időre kell vágni. Ez egy lehetőség arra is, hogy már megtervezzük, hol lehet bizonyos videoklipeket beilleszteni a termék bemutatására, az iroda vagy a kapcsolódó alkatrészek bemutatására. A felvételek levágása önmagában is kihívás, de a folyamattal kapcsolatos gondolatok itt találhatók: Miért kell egy EIC Accelerator videószerkesztőnek ajánlatíró vagy történetmesélő? Ennek a lépésnek a nehézségeinek megkerülése érdekében az is lehetséges, hogy csak pontosan rögzítsen. 3 perces felvétel, de ez nehezebb lehet, mint maga a vágási folyamat. 1.4 A felvétel színbesorolása A felvétel elkészítése és kivágása után Lumetri színnel vagy hasonló effektussal színbesorolást kell végezni. Az általános cél az, hogy a világítás és az árnyékok kontrasztosnak tűnjenek, és a végső videóban megfelelő telítettség és kiegyensúlyozott bőrtónusok jelenjenek meg. Mivel rengeteg jó minőségű oktatóanyag található a színbesorolásról, ezért itt nem részletezzük. Megjegyzés: Az Adobe Photoshop használható keresőtáblázatok (LUT) létrehozására egy videó képernyőképe alapján, amely közvetlenül importálható a PP-n belüli Lumetri színbe. A LUT a PP-n belüli videofelvételek szűrőjeként működik, amely képes kihasználni a csak a Photoshopban natív képszerkesztő funkciók előnyeit. 2. megjegyzés: Ha több kliphez azonos színbesorolás szükséges, akkor a megfelelő klipek tetejére egy „Beállítási réteg” helyezhető. Az effektust ezután csak a korrekciós rétegre lehet alkalmazni, amely az idővonal alatti összes klipre alkalmazza. 1.5 Hangjavítás A hangforrástól és a mikrofonbeállításoktól függően általában tanácsos hangjavítást végezni. Számos oktatóanyag és útmutató található a YouTube-on, de példák az általános fejlesztésekre:… Olvass tovább

Rasph - EIC Accelerator Consulting
hu_HU
en_US fr_FR de_DE el it_IT es_ES pl_PL et pt_PT da_DK sv_SE fi bg_BG hr cs_CZ nl_NL lv lt_LT ro_RO sk_SK sl_SI uk he_IL tr_TR is_IS sr_RS ka_GE nb_NO hu_HU